Edvard Krugljakov MIÉRT VESZÉLYES AZ ÁLTUDOMÁNY?
A XX. század végét az asztrológia, miszticizmus és okkultizmus felvirágzása jellemezte sok országban. A Szovjetunióban (létezésének utolsó éveiben), majd Oroszországban bizonyos értelemben a helyzet még rosszabbá vált. A rendszer összeomlása és a régi eszmék megsemmisülése – új eszmék hiányában – sok emberben valamifajta csodavárást idézett elő. A média nagyban hozzájárult ehhez a tendenciához. Az ő felelőtlenségük miatt az áltudomány elárasztotta az újságokat, folyóiratokat a rádiót és a televíziót.Az áltudományok virágzása és befolyása Oroszországban komoly fenyegetéssé vált. Sok áltudományos séma és berendezés még a kormányhivatalokban is támogatást szerzett. Az Orosz Tudományos Akadémia Áltudomány-ellenes Bizottsága azonban a probléma vizsgálatában bizonyos sikereket ért el.Az elmúlt években egy új jelenség lépett fel. Az áltudomány erős, jól szervezett erővé vált. Az elmúlt évtizedben közel 120 akadémikus jelent meg, akik közül sokan nem méltók az „akadémikus” titulusra. Néhányan közülük nem akadályozták meg, hogy bizonyos tudományterületeken szakmailag alkalmatlan személyek tudományok doktora fokozatot szerezzenek. Mások ugyanezt teszik az áltudományok terén, és diplomát adnak asztrológusoknak, ufológusoknak és hasonló alakoknak.
Oroszországban még áltudományos témákkal foglalkozó kutatóintézetek is létrejöttek. Itt csak két példát említek: Az Űr-Antropológia Nemzetközi Intézetét, és az Elméleti és Alkalmazott Fizika Nemzetközi Intézetét. Az első még abban is sikeres volt, hogy valamiféle akkreditációt szerezzen az Orosz Tudományügyi Minisztériumtól. A másik intézet pénzt is szerzett a Tudományos Minisztériumtól, valamint a Hadügyminisztériumtól a torziós terek jó ismert svindlijével.
A tudomány és az áltudomány között nem lehetséges békés egymás mellett élés. A tudomány időről időre kísérletet tesz az áltudomány leleplezésére. Az utóbbi ádáz gyűlölettel veszi fel a harcot. Az áltudósok különösen a Tudományos Akadémiát támadják, mivel az Akadémia jelenti a fő akadályt ezeknek az önjelölt „tudósoknak” az érvényesülése szempontjából. Hadd soroljak fel néhány idézetet ezeknek az illetőknek a kijelentéseiből:
„A huszadik század végére a hivatalos tudomány perifériáján a tények, új koncepciók és extravagáns technológiák olyan arzenálja gyűlt össze, amelyek egy olyan összegző és előítéletektől mentes megértést követelnek meg, amely sok tudóst arra ösztönöz, hogy az új évezred küszöbén egy új tudományos paradigma megjelenését várja.”
„A tudományos paradigma reménytelenül elavult. A materialista tudománynak a korszaka, amely ezt nem ismeri el, befejeződött.” Mellesleg ezeknek a tudósoknak az állítása szerint „bizonyítást nyert a gondolatnak a befolyása bizonyos vegyületek összetételére”. Továbbá: „A világ vezető fizikusai és filozófusai felhívták a figyelmet a modern paradigma és a fizika alapjai közötti összeférhetetlenségre”.
Vagyis az áltudomány megjósolja a tudomány teljes összeomlását, hacsak nem változik meg a tudomány paradigmája. Ezzel szemben Z. I. Alfjorov akadémikus szerint, aki nemrég kapta meg a Nobel-díjat: „... a kvantumfizikában nem létezik semmiféle krízis. A fizika legtöbb ágában jelenleg éppen hogy csend uralkodik.”
Az áltudomány megjelenése
Honnan ez a szenvedélyes igyekezet, hogy egy tudományos paradigmát leváltsanak? Egy áltudós a következőket mondta: „Mostanáig a XIX.. század kísérleti vizsgálatainak széles körben elterjedt dogmája volt, hogy csak olyan kísérleti technikát ismer el „tudományosnak”, amely reprodukálható kísérleti eredményeket produkál, tekintet nélkül arra, mikor és hol keletkeznek.”
Micsoda termékeny táptalaja lenne az áltudományoknak, ha ezt a „dogmát” kiiktatnánk! Akkor aztán nem lenne szükség magyarázatra és megismételhető bizonyítékra.
G. Sipov „akadémikus”, a torziós terek úgynevezett tudományának egyik fő teoretikusa szerint: „Ma már nincs kétség a telepátia, levitáció, jövőbelátás létezését illetően, vagy azzal kapcsolatban, hogy a tudat energiája bizonyos szerepet játszik a fizikai folyamatokban.” Mivel pedig a tudomány ezeket nem fogadja el, „a hivatalos tudomány messze lemaradt az új fejlemények mögött.”
A tudomány hosszú ideig elnéző volt az áltudományokkal szemben. Ez azonban nem mehet így tovább. Az áltudományok egyaránt veszélyessé váltak a tudomány és a társadalom számára. A paratudományos delírium bacchanáliája már a hatalom legmagasabb köreire is kezd hatással lenni. Az ország legmagasabb testületeiben is kezd tért hódítani az áltudomány. Például a 80-as években Csumak és Kaspirovszkij annak ellenére a tévé képernyőjére kerülhettek, hogy akkor a csatornák még állami ellenőrzés alatt álltak! Ezt azt jelenti, hogy ezek a parafenomének a legfelsőbb vezetés engedélyével léphettek a nyilvánosság elé. Talán ezeket a vezetőket érdekelheti, hogy Csumak mutatványa nem volt eredeti. A víz „feltöltésével” kapcsolatos trükköt Robert Wood amerikai fizikus már a XX.. század elején leleplezte. Érdemes azt a szomorú tényt is megemlíteni, hogy Kaspirovszkij úr elképzeléseit az állami Duma tagjaival is elfogadtatta, és Csumak is kísérletet tett erre.
Vegyünk egy másik esetet, amelynek szereplője M.D Malej, az Orosz Föderáció Védelmi Ipari Tanácsa Tudományos és Műszaki Problémák Tárcaközi Bizottságának elnöke. A cél, amit maga elő tűzött, valósnak látszik: „A Védelmi Tanács szempontjából a mi feladatunk, hogy pontosan megállapítsuk az alapvető irányokat, valamint irányt mutassunk az ország jelenlegi és jövőbeli vezetésének Oroszország kiinduló helyzetének megválasztását illetően a jelenlegi tudományos-műszaki forradalomban.”
A nagy tudományos áttörésre való felkészüléshez Malej létrehozta a „Nagy Állami Kutató Központot.” Ez már önmagában is dicséretes; egy magas rangú kormánytisztviselő szívén viseli a tudomány fejlődését. Sajnos, amikor az ember megismeri a célokat, menthetetlenül elborzad a tisztviselő tudatlanságától: „A kvantumfizika koncepcióinak a neutronfizikával, valamint, az üres vákuumnak a neutrínó tér koncepciójával való helyettesítése nagy távlatokat nyújt számunkra …Bizonyos munkák folyamatban vannak a K+F stádiumban, amelyek ellentmondanak a józan észnek, és nem írhatók le semmiféle egyenlettel.”
Még számos egyéb „gyöngyszemet” sorolhatnánk fel ennek a „Központnak” a tevékenységéből, de egyikük sem igazán említésre méltó. Az azonban igen, hogy O. Lobov, a Védelmi Tanács Tikára, aki öt éven át vezette a Tanácsot, igazán kitüntette magát. Ő volt az, aki lelkesen támogatta a japán Aum Shinrikyo botrányos világvége-szekta Oroszországba való bevezetését.
Silány tudomány a kormányhivatalokban
Az asztrológusok, parafenomének és más „foglalkozások” újonnan feltűnt „tudósai” egyre aktívabban tolakodnak be az Állami Duma, a minisztériumok és még magának az elnöknek a környezetébe is. Íme néhány példa:
A Polgári Védelem (katasztrófa-elhárítás) Minisztériuma „extraszenz” laboratóriumot hozott létre, és bár eddig semmiféle eredményről nem tudtak beszámolni, a laboratórium létezik és jelentős anyagi támogatásban részesül.
A Védelmi Minisztériumban egy katonai asztrológust alkalmaznak. A Minisztérium különleges katonai egységet állított fel, amelynek tagjai jósok, fenomének és más különleges képességű „látnokok”. A kutatások a legszigorúbb titokban folynak. Ilyen értelmetlen titkolózás csak a becstelen hivatalnokok számára előnyös. Külső felügyelet és ellenőrzés nélkül csupán a korrupció lehetősége növekszik.
A Védelmi Minisztériumban Extrém Orvosi Központot hoztak létre. Első pillantásra ez ésszerűnek tűnik. Mindazonáltal hallgassuk csak, hogy mivel foglalkoznak, amint azt a Központ igazgatója, Professzor P. Salimov megfogalmazza: „Töltött vízzel kísérletezünk, és az emberek auráját vizsgáljuk”. A tömegtájékoztatásban gyakran hallunk panaszokat arról, hogy a hadsereg rendelkezésére álló anyagi eszközök elégtelenek. Ugyanakkor a Védelmi Minisztériumban óriási összegeket költenek el áltudományos programok támogatására.
Az elnök biztonsági osztagának helyettes vezetője, G. Rogozin tábornok, alapkötelessége mellett, asztrológiai előrejelzéssel és okkultizmussal is kiterjedten foglalkozik. 1998 végén Rogozin úr Nostradamus próféciáinak elemzése alapján megjósolta, hogy 1999 júliusában és augusztusában nukleáris háború fog elkezdődni. Szerencsére ő már nem tartozik az elnök munkatársai közé.
Az (orosz) Természettudományi Akadémia egyik tagja, G. Grobovoj akadémikus Borisz Jelcin egykori elnök repülőgépének készenléti állapotát rendszeresen „pszichikai” eljárással vizsgálta meg. Nemrég a Rosszijszkaja Gazeta felfedte olvasói előtt, hogy Grobovoj részt vett Szemipalatyinszkban egy föld alatti kísérleti atomrobbantáson, ahol állítólag egy különleges berendezés, egy „kristály modul” hatását vizsgálta a nukleáris robbanásra. Azt állították, hogy ez a berendezés bekapcsolása esetén a robbanás energiáját felére csökkenti. Ha pedig az ember egyszerre több ilyen berendezést kapcsol be, a robbanás ereje „lenullázódik”. Az állítások szerint a jelenlegi viszonyok között ez a berendezés atomerőműveknél használható a leghatékonyabban, mivel garantáltan védelmet nyújt az esetleges balesetek ellen.
Ez az svindli bármelyik fizikus számára azonnal nyilvánvaló. Mindazonáltal nekem egy hivatalos vizsgálatot kellett végeznem. Ennek során kiderült, hogy Grobovoj soha nem vett részt Szemipalatyinszkban egyetlen atomfegyver-kísérletben sem. Így nem is tesztelhetett ott egy „kristálymodult”. Ugyanakkor az is kiderült, hogy ez a „fizikai és matematikai tudományok doktora” soha semmiféle disszertációt nem védett meg. Az Orosz Tudományos Akadémia tagjai között pedig semmiféle Grobovoj „akadémikus” nem szerepel. Szomorú, hogy a Rosszijszkaja Gazeta félrevezette olvasóit, sajnos nem az első alkalommal.
Az előző Állami Dumában igen furcsa kiállítást szerveztek, amelynek fő témája egy úgynevezett szofa extraszenz volt, amelyről azt állították, hogy közel százféle betegség gyógyítására alkalmas, köztük az impotenciára és a frigiditásra is. Ugyanez a Duma vitát szervezett az orosz nép ufológiai biztonságának problémáiról. Hogy megértsük, mindez hogyan történhetett, idézem az Állami Duma Környezetvédelmi Bizottságának alelnökét, V. Tetelmin urat, a műszaki tudományok doktorát(!): „A tudomány már több példát is talált arra, hogy a természetes biorezonancia folyamatok hatással vannak az emberi szervezetre. Például a Földön sok jól ismert geopatogén zóna létezik. Alapvető tulajdonságuk az, hogy ott az idő múlása megváltozik. A tudósok azt találták, hogy pontos óráik felmondták a szolgálatot azon a helyen, ahol a Tunguszka- meteor becsapódott, az atomfegyver kísérletek helyszínén, Csernobil közelében, és más „fatális” helyszíneken ... Észrevették, hogy azon helyek körül, ahol az órák anomálisan működtek, nagy mennyiségű víz áramlott körben.”
Remélem, most már világos, kik szerveznek ilyen kiállítást, és kik akarnak törvényjavaslatot elfogadtatni a népesség „energia-informatikai” biztonságának védelmével kapcsolatban. A mai Duma becsületére legyen mondva, hogy semmi ilyesmivel nem foglalkozik.
Az alternatív gyógyászat is drámai fejlődésen megy át. Számos gátlástalan csalót vonz magához, akik egyetlen célja kifosztani azokat a beteg embereket, akiken a hagyományos orvostudomány nem tud segíteni. A piacon egyre több olyan orvosi berendezés jelenik meg, amelyről azt állítják, hogy a pácienseket bármely betegségből meg tudják gyógyítani.
Egy „Új Cardiomag” elnevezésű készülék nemrég jelent meg a piacon, ára mindössze 500 rubel (kb. 16 USD). Az ismertetője szerint eredményesen használható magas vérnyomás, vérszegénység, artériákban fellépő magas vérnyomás, anginás rohamok és fejfájás kezelésére. Az ember hajlamos kétségbe vonni a készülék kifejlesztőinek jóhiszeműségét,, mivel egyikük, A. P. Naumov, az orvostudományok doktora a „Cardiomag” reklámszövegében a következőket írja: „Ez a gravitációs térnek, a bipoláris pulzált áramnak és egy különleges energia jellemzőkkel rendelkező direkt mágneses térnek egy autonóm, és ökológiailag tiszta forrása.” (Izvesztyija, 2001. március 14.) Az Izvesztyija 2001. július 24-i számában egy „Vita” elnevezésű berendezésről számoltak be. Ne gondolják, hogy ez sokban különbözött a sok egyéb teljesen hatástalan berendezéstől. Az egyetlen különbség ebben az esetben az volt, hogy a „Vita” érdekében magas rangú egészségügyi hivatalnokok lobbiztak. A munkaügyi miniszterhelyettes, V. A. Janvarev a szövetségi végrehajtó szerveket, „könnyítsék meg, hogy a tiszti főorvosok bevezethessék a gyakorlatba a „Vita” berendezést.”
És E. Beljajev professzor, a tisztiorvosok szövetségének elnökhelyettese arcátlan módon ajánlja is: „a „Vita” bioenergetikus biztonsági berendezés használatát egyéni védelem céljára elektromágneses sugárzás ellen erőműveknél és egyéb létesítményeknél, földön és levegőben egyaránt...” Még ha ez a berendezés tényleg védene is az elektromágneses sugárzás ellen, egy magas beosztású kormányhivatalnok akkor sem engedheti meg magának a közvetlen lobbizást. Beljajev levelét a következő sorokkal zárja: „ A „Vita” berendezéssel kapcsolatos kérésekkel, valamint beszerzés céljából forduljon a következőkhöz ...” (és itt következik egy kereskedelmi cég címe és telefonszáma). Az ember azonnal gyanakodni kezd, hogy a kormánytisztviselő nem teljesen önzetlenül írta le ezeket a sorokat.
A berendezéssel kapcsolatban két konkrét megállapítást lehet tenni: a „Vita” természetesen nem véd az elektromágneses terek biológiai hatásai ellen; a termék műszaki leírása és a reklámszöveg félrevezeti a potenciális vásárlókat.
Érthetetlen, hogy az Orvostudományi Akadémia miért nem hallatja hangját ilyen csalások láttán. Itt az ideje, hogy állást foglaljanak, és elmondják a véleményüket. Az áltudományok fáradhatatlanul tevékenykednek, hogy pénzt csikarjanak ki a kormánytól, a fogyasztóktól és az ipartól, miközben igyekeznek kibújni a szakértői véleményezés szokásos eljárása alól. Nagyon sok példát lehet felhozni arra, hogy az áltudósoknak állami forrásokból sikerül támogatást kapniuk.
A legismertebb csalás az ún. „torziós tereken” alapul. Végeznek „vizsgálatokat” az antigravitációval, az elemek arannyá való átalakításával (nem a jól ismert atommag reakciók segítségével, hanem egy modern alkimista eljárással) kapcsolatban.
Ilyen légkörben 1998 végén J. V. Oszipov akadémikus, az Orosz Tudományos Akadémia elnöke különbizottságot hozott létre az áltudományok és a tudományos eredmények meghamisítása elleni küzdelem céljából. E bizottság egyik első dolgaként részletes felhívást állított össze, amelyet az Orosz Tudományos Akadémia Elnöksége megvitatott és elfogadott, majd annak szövegét sok orosz tömegmédium leközölt.
A Bizottság tagjai sok újságnak és folyóiratnak nyilatkoztak, szerepeltek a rádióban és a tévében, és a kormányhoz is eljuttatták tanácsaikat. Munkájuk és a média szerepléseik némileg javítottak a helyzeten. Néhány újságírót sikerült szövetségesnek megnyerni, egyes újságokból eltűntek a horoszkópok, valamint új tudományos rovatok jöttek létre. A tudósokat most már gyakrabban kérik fel tévészereplésekre. Mindazonáltal ezek csak kis lépések. Az áltudományok feletti győzelem még messze van.
Összegzésképpen még egy történetet szeretnék visszaidézni. Nagyjából 25 évvel ezelőtt az áltudományos csalóknak sikerült a francia kormány egészen magas köreit elámítani az olajkutatásban alkalmazható, mindenen áthatoló sugárzás találmányával. (Mennyire hasonlít ez a mi torziós tereinkhez!). A spekulációnak azonban Giscard d`Estaing elnök állta útját. Az ő szavait idézve: „Szükségesnek találom, hogy megfelelő szakértelemmel feltárják az esetleges hamisítás lehetőségeit.”
Nemrég az 1998-as Bizottság néhány tagja (E. Alekszandrov, V. Ginzburg és E. Krugljakov akadémikusok) levelet írt Vlagyimir Putyinnak, Oroszország elnökének. Felhívták az elnök figyelmét az áltudományok veszélyes burjánzására és befolyásának növekedésére Oroszországban. A sok javaslat és ajánlott intézkedés között az első az volt, hogy bizonyos projektek kiértékelésénél használják fel az Akadémia tagjainak szakértelmét a természet törvényeinek alkalmazásában. Reméljük, hogy Putyin követi majd Franciaország elnökének példáját, és az elé kerülő javaslatokat alapos tudományos szakértői vizsgálatnak veti alá. Ha ez így lesz, akkor tanúi lehetünk majd a tudomány megtisztításának az áltudományok szégyenteljes burjánzásától.
Szkeptikus sarokFordította: Bencze Gyula