Az elmúlt 20 év Természet Világa cikkei e különszám témájában, a tartalmat követő sorrendben

Simonyi Károly: A fizika, a filozófia és a társadalom kapcsolata az ezredfordulón. 1999. június
Simonyi Károly: A fizikai alapkutatások frontvonala a harmadik évezred küszöbén. 1995. szeptember (pótfüzet)
Marx György: Szépség és fizika. 1997. április
Marx György: A természettudomány hatása a 20. században. 1997. október
Patkós András: Ösvényből főút. Magyarország és a CERN ( SZINTÉZIS). 1989. november
Beszélgetés: Részesei az Egésznek. A válaszadók: Hasenfratz Anna, Hasenfratz Péter, Kuti Gyula, Montvay István, Patkós András, Polónyi János.
1989. május
Körkérdések: Ezredvégi prognózis a részecskefizikáról. A válaszadók:  Telegdi Bálint, Kunszt Zoltán, Nagy Elemér és Vesztergombi György. 1994. február
Telegdi Bálint: A szellem és az anyag küzdelme - avagy a kísérleti fizika intellektuális tartalma. 1991. június
Bődy Zoltán: A vákuum, avagy mi van ott, ahol semmi sincs? 1983. április
Bődy Zoltán: A vákuum II. 1997. október
Hraskó Péter: Egy különös közeg: a vákuum. 1983. április
Heinrich Hertz: A fény és elektromosság közti kapcsolatról (100 éve) 1990. április
Abonyi Iván: A világképformáló sugárzás. 1984. augusztus
Abonyi Iván: Hogyan forradalmasította az elektron a 20. század fizikáját? 1997. június
Kovács László: 100 éve: elektron. Lénárd Fülöp és J. J. Thomson katódsugárcsövei. 1997. április
Abonyi Iván: A modern fizika vezető szelleme. Száz éve született Wolfgang Pauli. 2000. május
Gueth Sándor: A neutron felfedezésének ötvenedik évfordulójára. 1982. február
Victor F. Weisskopf: A világegyetem eredete. 1985. december
Jakov Boriszovics Zeldovics: Keletkezhetett-e a világmindenség a semmiből? 1989. január
Patkós András: A világegyetem állapotától a világegyetem történetéig 1-2. 1992. március, április
Bődy Zoltán: Legyen áldott a gyenge! A fizika világteremtő kölcsönhatása. 1999. január
Nagy Elemér: A fizika új Nobel-díjasai. 1985. március
Beszélgetés Carlo Rubbiával. „Megvártam, amíg elszáll a Nobel-díj füstje" (Staar Gyula interjúja). 1994. május
Csikor Ferenc - Patkós András: A részecskefizika dinoszaurusza: a felső kvark. 1994. december
Patkós András: Nobel-díj 1999 - elméleti fizikáért. 2000. március
Gajzágó Éva: Az 1979. évi fizikai Nobel-díjasok. A „nagy egység" ábrándja. 1980. március
Végh László: Az elemi részek egyesített elmélete. 1983. július
Lukács Béla: Nagy Egyesítés - kérdőjelekkel. 1985. január
Bődy Zoltán: Az elektron végnapjai, avagy elemi részecske-e az elektron? 1997. szeptember
Forgács Péter: A mágneses monopólus nyomában. 1983. május
Bődy Zoltán: Léteznek-e a Higgs-bozonok? 1999. október
Gnädig Péter: Szupergravitáció. 1980. május
Lukács Béla: Szuperhúrok. 1988. március
Lukács Béla: Négy dimenzió vagy öt? 1982. november
Bődy Zoltán: Öt és még több...?! 1999. május
Nagy Tibor: Wigner: Szimmetriaelvek - szupertörvények. 1980. okt.
Gnädig Péter: A Természet hét tükre. Az 1980. évi fizikai Nobel-díjasok. 1981. január
Balog János: Az univerzum aszimmetriája. 1981. december
Andrej Szaharov: Az univerzum szimmetriája. 1990. december
Gálfi László: Fizikai Nobel-díj 1990. Szóráskísérletek a nukleon szerkezetének kiderítésére. 1991. január
Patkós András: A kvarkok felfedezésének magyar főszereplője. 1991. január
Tél Tamás: Törtdimenziós rendszerek: a fraktálok. 1984. március Beszélgetés Benoit B. Mandelbrot professzorral. Ahol a rész is egész (Staar Gyula interjúja). 1987. szeptember
Hegyi Sándor-Lukács Béla: Hadronokba zárt kvarkok. 1986. augusztus
Gnädig Péter: A maganyag eddig ismeretlen formája. 1981. március
Patkós András: A kvarkanyag nyomában. 1983. december
Kondor Imre: Fázisátalakulások - kritikus jelenségek. Van der Waalstól Kenneth Wilsonig. 1983. december
Patkós András: Az elméleti fizikus számítógépet épít. 1986. október
Tél Tamás: Mi a káosz? 1982. október
Tél Tamás: A káosz természetrajza. 1998. szeptember
Balázs Nándor: Káosz és kvantummechanika. 1997. május
Bődy Zoltán: Az egzotikus bomlás. 1985. június Lovas István-Schramm Zsolt: A radioaktív bomlás újabb formái. 1989. március

Beszélgetés J. B. Zeldovics akadémikussal. Univerzumot formáló parányi tömeg (Staar Gyula interjúja). 1980. szeptember
 

Kiss Dezső: A neutrínó vallatása. 1982. március
Abonyi Iván: Neutrínó-kísérletek. 1986. február
Bődy Zoltán: Neutrínók a Napból. 1987. július
Patkós András: A neutrínócsillagászat születésnapja. 1987. július
Kiss Dezső: Újabb Nobel-díjas részecskefizikusok. 1989. február
Marx György: A neutrínó Nobel-díja. 1996. március
Manno István: A napneutrínók. 1996. április
Patkós András: A neutrínó befejezetlen története. 1999. március
Kunfalvi Rezső: A kozmikus sugárzás kutatásának epizódjai. 1988. március
Alan Watson: Honnan származik a kozmikus sugárzás? 1989. november
Manno István: LHC - a nagy hadron-ütköztető. 1999. május
David O. Williams: Az LHC és a videokonferencia. 1996. május
Patkós András: Kétévenként Nobel-díj? (HÁTTÉR) 1993. március Kiss Dezső: Eszköz az univerzum múltjának megismerésére. 1983. november

Kovács László: Részecskeszámlálás elektronsokszorozással. 1994. augusztus

Manno István: Csendes fizika. Laboratórium a Gran Sasso alatt. 1996. október
Manno István: A Borexino-kísérlet. 1997. február
Földes István: A jövő részecskegyorsítói: a lézerek?! 1984. március A 21. század gyorsítói. Lézeres részecskegyorsítás plazmában. 1988. december

Victor F. Weisskopf: Az egyszerűség nyomában (cikksorozat). 1989. évfolyam

Különszámunk rajzainak szerzőjéről: Bencze Gyula (összeállítása):
Sidney Harris mindent elmesél. 1991. szeptember
Az interneten elérhető oktató, ismeretterjesztő (többségében angol nyelvű) weblapok eléréséhez kiindulásul ajánljuk a KFKI Részecske- és Magfizikai Kutató Intézet főosztályainak honlapjait. Cím: http://www.rmki.kfki.hu.
Összeállította:

HEGYI SÁNDOR