2003-ban ünnepeljük Neumann János születésének századik évfordulóját. Mindez kitűnő alkalmat teremt arra, hogy a szűken vett szakmán kívül a nagyközönség is megismerhesse a kiváló, több tudományterületen is meghatározó eredményeket elért tudós életútját és munkásságát. Éppen ezért mind a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, mind a kormány kiemelt jelentőséget tulajdonít a centenáriumi év méltó megünneplésének.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság kezdeményezésére a Természet Világa Neumann-emlékszámot jelentet meg. A lap hasábjain jeles szerzők közreműködésével bemutatjuk Neumann Jánost mint embert és zseniális tudóst, vázolva sokoldalú tudományos tevékenységét és annak jelentőségét is.

Neumann János hozzájárulása a matematika különböző elméleti területeihez, a Manhattan-projekthez, amely az atombomba létrehozására irányult; valamint a közgazdaságtanhoz - az ő nevéhez fűződik a játékelmélet megalkotása is -, már önmagában is meghozta volna a világhírt. Neve mégis a modern számítógép megalkotásával vált világszerte ismertté.

Neumann 1944-ben a Pennsylvaniai Egyetemen meghatározó módon járult hozzá az első teljesen elektronikus, digitális számítógép, az ENIAC (Electronic Integrator and Computer) megépítéséhez.

Az 1945-ben megjelent First Draft of a Report on the Edvac című művében írta le azokat az alapelveket, amelyeket azóta a tudományos világ Neumann-elvekként tart számon:

- teljesen elektronikus számítógép;

- kettes számrendszer alkalmazása;

- aritmetikai egység alkalmazása (univerzális Turing-gép);

- központi vezérlőegység alkalmazása;

- belső program- és adattárolás.

1945-ben a princetoni Elektronikus Számítógép-projekt igazgatója lett, és az is maradt 1957. február 8-án bekövetkezett haláláig.

Nemcsak a számítógép elvi felépítése, hanem annak tervezése során is újat alkotott. Ő dolgozta ki és vezette be a számítógép logikai struktúráját részletesen ábrázoló szimbólumrendszert, mely a matematikai szimbólumok rendszeréhez hasonló jelentőségű.

A XXI. század is sokat köszönhet Neumann Jánosnak, hiszen a számítógép megalkotásával a most kibontakozó információs társadalom alapkövét tette le: a számítógép, az információáramlás és -feldolgozás hatékonysága jelentős mértékben segíti a versenyképességet, elsősorban pedig az életminőség fokozatos javulását hazánkban és a nagyvilágban.

Méltán lehetünk büszkék arra, hogy magyar tudós indította útjára ezt a még ma is beláthatatlan lehetőségeket hordozó új fejlődési irányt. Ez egyben kötelez is bennünket arra, hogy méltó módon járuljunk hozzá az információs kor fejlődéséhez. Magyarország eredményes európai uniós szereplésének egyik meghatározója, hogy miképpen, milyen ütemben vagyunk képesek az információs társadalomba való átmenetre.

Ennek eredményes megvalósításához kíván hozzájárulni a közhasznú szervezetként működő Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) is, amikor célul tűzi ki az informatikai szakma hagyományos és új tudományterületeinek művelése mellett az informatikai írástudás és az internetkultúra társadalmasítását, valamint az informatikaoktatás támogatását és korszerűsítését.

Neumann János szállóigévé vált állítása szerint "a fejlődés ellen nincs gyógymód", s valóban: a számítógép feltalálásával kiszabadult a szellem a palackból, a fejlődés megállíthatatlannak, már-már követhetetlennek tűnik. A társaság az információs társadalom alapköveit jelentő Infrastruktúra, Igény és Ismeret, vagyis a "3 I" jegyében arra törekszik, hogy a kiépülőben lévő országos lefedettségű infrastrukturális környezetben társadalmi méretű igényt teremtsen a számítógép és az internet használatára. Az ehhez szükséges ismereteket jelenleg az ECDL és a háLÓRA magyar!Ž program kínálja.

A Neumann János Számítógép-tudományi Társaság ars poeticája: "A múlt értékeinek megőrzése, a jelen kihívásaihoz való alkalmazkodás és a jövő befolyásolása". Az NJSZT ebben a szellemben, független szakmai fórumként segíti hazánkban, illetve magyar nyelvterületeken az informatika alkalmazását, fejlesztését, az eredmények elterjesztését, a szakma presztízsének, minőségi színvonalának és etikájának megőrzését, illetve emelését; az informatikával hivatásszerűen foglalkozók, illetve az informatikai eszközöket és módszereket más szakterületeken alkalmazók véleményének és szakmai érdekeinek érvényre jutását; a hazai és nemzetközi szakmai közéletben való aktív részvételt; az informatikai szakemberek tájékoztatását, tapasztalatcseréjét; az informatikai kultúra terjesztését, az informatikai oktatást. A végzett munkát és az elért eredményeket az Országgyűlés informatikai bizottsága is nagyra értékelte az NJSZT 2003. évi beszámolásakor.

Az informatikai írástudás társadalmasítása keretében működteti és felügyeli a mintegy háromszáz intézményt és több mint százezer, 10 és 76 év közötti hazai és határon túli "diákot" érintő Európai Számítógép-használói Jogosítvány (ECDL) programot, illetve kiépítette azt a tehetséggondozási támogatási rendszert, amely hosszú távon biztosíthatja a hazai szakember-utánpótlást. Mindemellett az NJSZT részt vállal állami, kormányzati és társadalmi szervek informatikai projektjeinek megvalósításában. Felkérésre gyakran foglal állást fontos szakmai és informatikával kapcsolatos társadalmi kérdésekben; koncepciókat, tanulmányokat dolgoz ki, szakvéleményt ad.

A társaság évente díjakat (Neumann-díj, Kalmár-díj, Tarján-díj, Kemény János-díj) adományoz a szakma legeredményesebb képviselőinek. A névadó emlékére alapított Neumann-díjat 1976 óta azok kaphatják, akik a számítástechnikai kultúra formálásában, terjesztésében, a társadalom informatizálásában értek el jelentős eredményeket, és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaságban is eredményesen dolgoztak.

A társaság nagy tekintélyű nemzetközi szervezetekben képviseli elismerésre méltóan hazánkat. Tagja többek között a CEPIS-nek (Council of European Professional Informatics Societies), az IFIP-nek (International Federation for Information Processing); működteti a világ egyik legnagyobb szakmai szervezetének, az IEEECS-nek (Institute of Electrical and Electronics Engineers Computer Society) budapesti székhelyű regionális központját; meghatározó szerepet vállal a nemzetközi ECDL Alapítvány (European Computer Driving Licence Foundation) munkájában; tagja az IMIA-nak (International Medical Informatics Association); és a sort még hosszan folytathatnánk.

A köztársasági elnök, Mádl Ferenc védnökségével fémjelzett centenáriumi évben az NJSZT nagyszabású eseménysorozattal emlékezik Neumann Jánosra. Országos és nemzetközi szakmai rendezvények, hagyományteremtő országos diákvetélkedők, tanulmányi versenyek, tematikus kiadványok, emlékérem és egy - az utókornak is fennmaradó - centenáriumi honlap fémjelzik a jeles évforduló programját, amelynek egyik legkiemelkedőbb eseménye a VIII. Országos Neumann-kongresszus, a legjelesebb hazai és külföldi szakemberek részvételével, Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter szakmai védnökségével. (A centenáriumi év fő támogatója a KFKI-csoport.)

Végezetül térjünk vissza egy gondolat erejéig Neumann Jánosra, a nagyszerű tudósra és emberre. Asszisztense, Paul Halmos így foglalta össze pályáját: "Az emberiség kétfajta hőst ismer: az egyik olyan, mint bármelyikünk, csak még olyanabb, a másikban pedig van valami emberen túli szikra. Futni mindnyájan tudunk, néhányunk négy perc alatt lefut egy mérföldet, de abból, amire mi képesek vagyunk, semmi nem fogható a nagy g-moll fúga megalkotásához. Neumann nagysága efféle volt. Tudunk többé-kevésbé tisztán gondolkodni egy ideig, de Neumann gondolatainak a tisztasága mindenkor nagyságrendekkel meghaladta legtöbbünkét."