Stressz Világkongresszus 2007
Selye János születésének 100. évfordulója alkalmából rendezték meg a II. Stressz Világkongresszust 2007. augusztus 23-26. között Budapesten. A Magyar és a Nemzetközi Sejt Stressz Társaság, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Selye János Magatartástudományi Társaság szervezésében az eseménynek az ELTE Lágymányosi campusza adott otthont.
A kongresszuson - meglehetősen egyedülálló módon - olyan tudósok vettek részt, akik a stressz jelenségével foglalkoznak; a molekuláris szinttől (stresszfehérjék) az orvosi és növényi stresszen át egészen a pszichoszociális stresszig. Ez a multidiszciplináris megközelítés soha nem volt aktuálisabb, mint napjainkban, amikor elmosódni látszanak a tradicionális tudományterületek közötti határvonalak, és amikor a Selye által olyan nagyszerűen előre látott holisztikus szemlélet az ismeretek minden korábbit felülmúló bővülésével újra létjogosultságot nyer.
Selye János emlékének méltó megbecsülése, hogy a kongresszus megnyitóját, mint a rendezvény fővédnöke, Sólyom László köztársasági elnök tartotta, s hogy a Selye-évforduló alkalmából - 1997 után immár másodszor - a Magyar Posta emlékbélyeget adott ki. Az I. Stressz Világkongresszus egyik nagy eredménye volt, hogy a rendezvény után megalapították a stresszel molekuláris szinten foglalkozó kutatók nemzetközi társaságát, a Cell Stress Society Internationalt, e mostani konferencia pedig a világ eddigi legnagyobb stresszkongresszusa volt, hiszen közel 1000 stesszkutató vett részt a négy napos összejövetelen. Összesen 53 országból érkeztek a kutatók. Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy a résztvevők egyharmada diák (hallgató vagy doktorandusz), illetve több mint 40 százalékuk nő volt. A 206 előadó negyede nő volt, sőt a hét plenáris előadásból ötöt világhírű professzorasszonyok tartottak. Összesen 730 tudományos posztert mutattak be a konferencián mindenfajta témakörben.
A konferencia résztvevőinek megoszlása szakterületek szerint
A rendezvény külön érdekessége, hogy a konferenciát a jelenlegi és a volt középiskolai kutató diákokból álló hoszteszcsapat szervezte, és segítette a résztvevőket, akiket a Kutató Diákok Országos Szövetsége és az Egykori Kutató Diákokat tömörítő, eKut Mozgalom delegált.
A konferencia több olyan programot is kínált, amelyek közelebb hozták egymáshoz a fiatalabb kutatókat a szakma elismert személyiségeivel, valamint megmutatták, miként lehet a tudományt nemcsak komoly élethivatásként gyakorolni, hanem igazán izgalmas játékká is tenni. Erre szolgált a "Science is Fun"-program, melynek keretében a résztvevők a Pub-túrán kötetlenül beszélgethettek a professzorokkal, kipróbálhatták művészi alkotói kreativitásukat a szoborkészítő versenyen, valamint egy speciális sarokban és sátorban stresszoldó technikákat sajátíthattak el, és különleges teák és szakértő masszőzök segítségével kipihenhették a konferencia egy-egy stresszesebb pillanatát. A konferencia részvevői különleges névkitűzőt is kaptak, amely felett olyan érme volt, melynek egyik oldalán a konferencia logója, a másikon Selye János profilja látható.
A Belvárosi Művészek Társaságával együttműködve került sor a "Stressz"-témájú képzőművészeti kiállítás ünnepélyes megnyitójára is a konferencia helyszínén. A hazai kortárs festőművészet meghatározó alkotóinak képzőművészeti alkotásai a konferencia teljes ideje alatt megtekinthetők voltak. Az ünnepélyes megnyitót követően Selye János korábbi tanítványai és kollégái (Somogyi Árpád, Berczi István, Szabó Sándor, Lázár György és Mécs Endréné) tartottak emlékszimpóziumot arról, milyen volt együtt dolgozni Selyével, milyen remek ismeretterjesztő volt, és miért nem kapta meg a Nobel-díjat.
Szakmai beszámoló
a pszichoszociális témakörű szekciókról
Míg a stresszkutatók többsége az akut, rövid távú stresszorok hatásait
vizsgálja, a pszichoszociális tényezőkkel kapcsolatban szervezett szimpóziumok
a tartós, krónikus stressz emberre gyakorolt hatásait állították a középpontba.
Tudjuk, hogy Selye János laboratóriumában azok az állatok, amelyek nem
tudtak elmenekülni a tartós stresszhelyzetből, végül valamennyien elpusztultak
az immunrendszer összeomlása, szív- és érrendszeri okok, vagy gyomorfekély
miatt. Selye János elméletével szöges ellentétben sokan azt gondolják,
hogy a stressz önmagában káros. Ez egyáltalán nincs így, a stressz legáltalánosabb
értelemben azokat az újszerű helyzeteket jelenti, amelyekre magatartási
választ kell adnunk. Az újszerű helyzetek, a kihívások nemhogy nem károsak,
hanem ha meg tudjuk oldani azokat, ez mind a fizikai, mind a pszichés
fejlődés alapja. Ilyen értelemben, a modern világban a gyermekek stresszel
való megküzdési képessége sokszor nem alakul ki megfelelő mértékben,
hiszen nem mozognak, kirándulnak annyit, mint amennyire szükségünk volna.
Sokszor a pszichológiai terhelés is egyoldalú, az iskolai elvárásoknak
kell megfelelniük, miközben nem alakul ki a társas kapcsolatok kezelésének
képessége, a kommunikációs készségek, olyan értékrend, amely az emberi
társadalom működésének alapja. Ez magyarázza, hogy a fejlett, modern
társadalmakban az ún. civilizációs megbetegedések, amelyekben a krónikus
stresszhelyzetekre adott zavaroknak meghatározó szerepe van, rendkívül
gyakorivá váltak.
A konferencia szimpóziumai és előadásai közül az alábbi témákat érdemes kiemelni:
- stressz és metabolikus
szindróma: magas vérnyomás, érelmeszesedés, elhízás és cukorbetegség;
- stressz és skizofrénia;
- stressz és gyomor-bélrendszeri megbetegedések és terápiájuk;
- anyai, embrionális és újszülöttkori stressz;
- dohányzás, alkoholizmus, drogfüggés és stressz;
- a stresszreaktivitás nemi különbségei;
- poszttraumás stresszbetegség;
- stressz és reprodukciós zavarok, meddőség;
- sebgyógyulás, fájdalom és stressz;
- stressz- és memóriafunkciók, stressz és szorongás;
- pszicho-neuro-immunológia;
- a stressz és az öregedés folyamata;
- a társadalmi átalakulás stressze, a krónikus stressz társadalmi következményei;
- a munkával kapcsolatos krónikus stresszhatások következményei;
- a fogorvosi kezelés stressze és a stresszreakciók kivédése.
A konferencia témáit rendkívül időszerűvé a mindennapjainkban jelentkező problémák hátterének tudományos szintű elemzése tette. Érdemes külön kiemelni, milyen nagy jelentőségű a gyermek fejlődése szempontjából a terhesség alatt az anyát érő tartós stresszhelyzetek kivédése, hogy az élet első szakasza a későbbi stresszel való megbirkózási készségek szempontjából mennyire meghatározó. Több szimpózium is foglalkozott azzal, hogy ugyanazok az élethelyzetek másként hatnak a férfiakra és a nőkre, ami különösen igaz régiónk gyorsan átalakuló társadalmára. Míg a férfiaknál az ún. idő előtti halálozás aránya rendkívüli mértékben emelkedett az elmúlt évtizedekben, a nők számára az átalakulás nem járt ilyen drámai következményekkel. A nők viszonylagos védettségének hátterében a nők társas hálójának és értékrendjének sokszínűsége játszhat fontos szerepet. Érdekes módon, a középkorú népességnél védőfaktor mindkét nemben egészségi szempontból az, ha valakinek van gyermeke.
Szintén rendkívül időszerű téma a munkahelyi stressz szerepének vizsgálata. Természetesen itt is a tartós bizonytalanság, a kontrollvesztés, a terhelés-jutalom egyensúlyának megbomlása, és nem a munkahelyi kihívások jelentenek kockázatot. Az Európai Unió a tudományos vizsgálati adatokra alapozva keretszerződést adott ki a munkahelyi stressz megelőzése céljából. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió országaiban a munkahelyi vezetőknek ma már ugyanúgy feladata a munkahelyi stressz megelőzése, mint eddig a baleset-megelőzés volt. Talán a legizgalmasabb, valamennyi témát átfogó kérdéskör a biológiai és pszichológiai öregedést meghatározó tényezők elemzése volt. Amikor ma a meghosszabbodott életévek forradalmát éljük, alapvető kutatási kérdés, hogy melyek az egészséges, alkotóképes öregedés feltételei.
KORCSMÁROS TAMÁS
KOPP MÁRIA
CSERMELY PÉTER
| Természet Világa, | 138. évfolyam,
12. szám, 2007. december https://www.termvil.hu/archiv/ https://www.chemonet.hu/TermVil/ |
Vissza a tartalomjegyzékhez