Miért sírunk és mi a sírás talán egyik legfontosabb jellemzője? A könny, ami átlátszó, sós ízű, enyhén lúgos kémhatású folyadék. Az átlagos – a látás biztosításához szükséges – könnytermelés 1–2 mikroliter/perc, azaz napi 1–3 ml. A napi könnytermelés során képződő könny összetétele viszonylag állandó: 98,2% vizet tartalmaz; az oldott sók és ionok közül a legfontosabbak a 3% nátrium és klorid, a sokkal nagyobb koncentrációjú mangán-, kálium- és a hidrokarbonátion. A vérplazma fehérjéi közül, bár nagyon kicsi mennyiségben, de jó néhány megtalálható benne, ilyen az albumin vagy az immunglobulinok, antitestek, ezen kívül tartalmaz a szemfelszín sejtjei számára fontos hormonokat és növekedési faktorokat is.

Rogier van der Weyden: Levétel a keresztről (részlet, 1435 körül)

A biokémikus William Frey arra gondolt, hogy a szervezet síráskor a salak- és méreganyagoktól is megtisztul, ez okozza a sírás utáni megkönnyebbülést. Azonban ezeket az anyagokat máig nem sikerült kimutatni a könnyből. Viszont egy másik kísérlet során kiderült, hogy az alanyok érzelmes film hatására keletkező, illetve a hagyma felvágásakor termelődő könnyeinek összetétele nem egyforma. Bizonyos hormonok és fehérjék koncentrációja az érzelmi könnyekben nagyobb volt, így a szervezet fájdalomcsillapítójából, a béta-endorfinból is több akadt benne, illetve több adrenokortikotrop hormont tartalmaztak, ami tudvalevőleg stressz idején szabadul fel nagy koncentrációban a szervezetben. Ezzel ellentétben az ionösszetételben nem volt érdemi különbség. A minták azonban túl kicsik voltak, és a tudóstársakat nem győzték meg az eredmények.

A nagy könnymirigyben termelődik a könny vizes fázisát adó folyadék csaknem egésze, mintegy 95–98%-a. A könnymirigy a szemgödör felső, halánték felőli sarkában, a felső szemhéj alatt található, és egy nagyobb felső, valamint egy kisebb alsó részre tagolódik, benne elszórtan nyiroksejt-csoportosulások vannak. A két mirigyrésznek 6–14 kivezető csöve van. A felső mirigy kivezető csövei áthaladnak az alsó mirigyen, majd valamennyi cső a felső szemhéj kötőhártya-redőjének elülső falába nyílik. A könnytermelésben a kötőhártya alatti szövetben és a szemkörnyéken elhelyezkedő kisebb, járulékos könnymirigyek is részt vesznek. Felépítésük és működésük lényegében megegyezik a nagy könnymirigyével, viszont összmennyiségük tizedannyi, mint a nagy könnymirigy állománya.

A mirigyek működését – a termelődő könny mennyiségét és összetételét – hormonális és idegi szabályozás is befolyásolja, illetve gyógyszerek (például izületi gyulladás elleni gyógyszerek, bizonyos antidepresszánsok). A könnytermelésre ható magvak a talamuszban helyezkednek el, amelyek a megfelelő kérgi területekkel vannak összeköttetésben. Az ingereket az ötödik agyideg továbbítja. Érzelmeink nyomán magasabb szintű agyi centrumok utasítják sírásra könnymirigyeinket. A hormonok közül többek között a nők prolaktinjáról, a férfiak androgénjeiről derült ki, hogy szerepük van a könny termelődésében.

A szemfelszínen mintegy 7–10 mikroliter könny helyezkedik el. A szemgolyó elülső felszínét – a szaruhártya és a kötőhártya szemgolyóra fekvő részének két pislogás között a levegővel érintkező részeit – egy három rétegű folyadékfilm, a könnyfilm borítja. Amennyiben huzamosabb ideig nem pislogunk, ez az egyenletes folyadékfilm felszakadozik, elpárolog, minek számtalan káros következménye lehet. A pislogás során a szemhéj izmai húzóerőt fejtenek ki a könnymirigy kivezető csöveire, így a keletkezett könny képes újra beborítani a szem felszínét.

1. Kívülről a könnyfilmet egy vékony, olajos réteg fedi. Termelése a szemhéj szélén elhelyezkedő Meibom-féle mirigyek feladata, melyek módosult faggyúmirigyek. Váladékuk enyhén összekeveredik az alatta lévő könnyel, így stabilizálja és megóvja a gyors elpárolgástól.

2. A vizes könnyréteg adja a könny legnagyobb térfogatú részét, a könnyfilm vastagságának 90%-át. A könnymirigyekben termelődik. Túlnyomó része víz; ionokat, oxigént, tápanyagokat és fontos fehérjéket is tartalmaz.

3. A könny legalsó mucin tartalmú, nyákos rétege mintegy rögzíti a vizes könnyfilmet a szem hámjához. Védi, nedvesen tartja, a pislogáshoz síkossá teszi a szaru- és kötőhártyát. A kötőhártyában elhelyezkedő úgynevezett kehelysejtek váladéka. Jó szolgálatot tesz akkor is, amikor idegen test kerül a szembe, mert körülveszi, így az kevésbé sérti föl a szem érzékeny szaruhártyáját, és könnyebben kiöblíthető.

A könny útja

A feles könnyváladék kiömlését az arcra a szemhéj szélén az gátolja meg, hogy a szemhéjak belső szélét a Meibom-féle mirigyek váladéka zsírréteggel vonja be. Emiatt a könny a szemhéjak és szemteke közt a belső szemzugban elhelyezett könnytócsába folyik, aminek a végén sötét rózsaszínű bőrredő, a könnyhúsocska található. Innen a felső és alsó szemhéjon levő egy-egy könnyponton át a könnyvezetékbe jut. A két könnyvezeték egymás felé hajló ívben a könnytócsát körülvevő bőrredő mélyén haladva az arc középvonala felé veszi az irányt, majd külön-külön vagy egymásba nyílva a könnytömlőbe torkollanak. Oldalsó falán, ahol a könnyvezetékek is belépnek, egy izomrost-nyaláb húzódik, amely minden pislogásnál kitágítja a köny­nytömlőt, így annak szívóhatása a könnyet a könnypontokon keresztül beszippantja a köny­nytömlőbe. Ezért pislogunk olyan hevesen, amikor könnybe lábadt szemünkből ki szeretnénk „szivattyúzni” az érzelmeinkről árulkodó könnyeket. A tömlőből a könnycsatorna vezeti tovább a könnyet az orrüregbe, ezért kell sokat fújnunk az orrunkat, ha sírunk. Ha a könny elválasztása túl nagy, és ezen az úton nem tud lefolyni, akkor ömlik a szemhéjon túl; amint az síráskor történik.

Normál esetben a könnyvezetékek és a tömlő között, valamint a könnycsatorna kijáratánál is van egy-egy nyálkahártyaredő, illetve billentyű, ami megakadályozza, hogy a könny visszafelé haladjon, és azt is, hogy orrfújásnál bármi is bekerüljön a könnycsatornába.
A könnyet termelő mirigyeket és a folyadékot elvezető rendszert együttesen könnykészüléknek hívjuk.

A könnyeket keletkezésük alapján háromféle csoportba oszthatjuk. Az első csoportba tartoznak a szaruhártyát nedvesen tartó, folyamatosan termelődő könnyek, amelyek a könnyfilmet alkotják.

A második típusba tartoznak a reflexszerűen termelődő könnyek, amelyek olyankor képződnek nagyobb mennyiségben, ha idegentest vagy más, a szemet irritáló szennyező anyag jut a szembe. A könnyek feladata ekkor az, hogy kimossák, vagy felhígítsák a káros anyagokat.

A szem felszínén 7–10 mikroliter könny keletkezik

A harmadik csoportba a síráskor keletkező, „patakzó” könnyek tartoznak. A sírásnak több fajtája is van. Az emocionális sírást úgy határozhatjuk meg, mint a könnytermelés érzelmi hatásra bekövetkező fokozódása. Az újszülöttkori/csecsemőkori sírás fő jellemzője a hangadás, az élet első hónapjaiban könny nélkül sírunk, és a sírás nem érzelmi hatásra jelentkezik, hanem valamilyen kellemetlen élettani ingerre. A patológiás vagy kényszersírás valamilyen központi idegrendszeri károsodás (például agyi keringési zavar vagy sclerosis multiplex) tünete. Itt a sírás automatikusan, reflexszerűen, rohamokban jelentkezik kiváltó ok nélkül, úgy, hogy közben a beteg nem él át olyan érzelmeket, amelyek megmagyaráznák a sírást.
Rendkívül sokféle ember van, így nem meglepő, hogy sírásunk is bizonyos mértékben eltér a másokétól. Mindenki egyedien sír, s az is minket meghatározó tulajdonság, hogy milyen okból. Mindezeket természetesen sokan kutatták már, például Charles Darwin is. Szerinte a sírás egyrészt vészjelzés, segítségkérés, másrészt ellazít, megnyugtat. Hogy valóban így van-e, sokan megkérdőjelezték már. Darwin elmélete ugyanis nem ad választ arra, hogy miért van szükségünk a síráshoz könnyekre.
 

A könnymirigyek működését a hormonális
és az idegi szabályozás is befolyásolja

Jeffrey Kottler amerikai pszichológus a könnyes sírást kommunikációs jelnek tekintette, amit gyerekkorunkból hoztunk magunkkal. Kiszolgáltatottságunkban sírással kérhetünk megértést, segítséget. S valóban, ahogy ezt Vingerhoets holland pszichológus kísérlettel bizonyítani is tudta, könnyek nélkül kevésbé hatásos ez a fajta kommunikáció. Azok a képek, amelyeken kiretusálták a könnyeket, kevesebb szimpátiát, segítőkészséget váltottak ki a kísérleti személyeknél. Ám ennek a teóriának is van hátulütője, mégpedig az, hogy egészen kis gyermekként még nincsenek könnyeink. Vagyis miért kezdünk el könnyesen sírni, ahogy érzelmileg fejlődünk?
Más pszichológusok a lelki egészség helyreállításának eszközét látták a sírásban, mondván, síráskor paraszimpatikus idegrendszeri hatás érvényesül, vagyis a vegetatív idegrendszer azon része, amelyik a regenerációt, a gyógyulást irányítja.

Vingerhoets már komplex módon tekint a sírásra, kommunikációs és szociális, valamint élettani és érzelmi szerepet egyaránt tulajdonít neki.
A síráshoz vezető idegi jelenségek még ma sem teljesen tisztázottak, a lelki okok magyarázata ennél egy lépéssel előrébb jár. Maria Miceli és Cristiano Castelfranchi elmélete szerint a sírást megindíthatja szomorúság, fájdalom, veszteség, gyász csakúgy, mint boldogság, megkönnyebbülés és valaminek a beteljesülése is. Megvizsgálták, hogy ezekben a lelkiállapotokban melyik érzület tekinthető közösnek, s arra a következtetésre jutottak, hogy a sírást kiváltó közös jelenség a tehetetlenség érzete.

A könnykészülék

Hogy az olvasottakról magam is megbizonyosodjam, megkértem néhány ismerősömet, hogy egy felmérés erejéig legyenek a kísérleti alanyaim. Igyekeztem őket minél szélesebb korskáláról kiválasztani, hogy végül egy átfogóbb statisztikát kaphassak.

Először is elküldtem a résztvevőknek egy kérdőívet, amiben be kellett jelölniük, hogy milyen sírás közben jelentkező külső elváltozásokat észlelnek magukon, illetve hogyan érzik magukat sírást követően. Továbbá szerepelt még a tesztben az alanyokat sírásra ösztönző érzésekre és a sírási szokásaikra vonatkozó rész. Persze, a felsorolt válaszok mellett a kísérleti személyeknek megvolt a lehetőségük arra, hogy ha van olyan rájuk vonatkozó tulajdonság bármelyik témában, amit én nem soroltam föl, akkor azt is írják meg nekem.

Mindezeket kiegészítendő sírás előtt és közben megmértem az alanyok pulzusát és légzésük szaporaságát, majd a két kapott eredményt összevetettem.

A felmérés során szerzett információkat táblázatban összegeztem, ahol az „x” az igent jelenti, a „-” pedig a nemet. A sorszámok után zárójelben látható az illető neme és életkora.

A netán kérdéses fogalmak:

A valamiféle gyönyörűség hatására bekövetkező sírást a szakirodalom úgy határozza meg, mint az egyén számára egy különösen megindító, valamelyik érzékszerv által befogadott élmény [zenei, képi (táj, festmény),stb.] hatására bekövetkező sírás.

A veszélyérzet meghatározás egyúttal a félelmet is takarja.

A veszteség fogalma magába foglalja a gyász érzését is.

Az együttérzés jelenthet az örömben és a bánatban való osztozást egyaránt.
A felmérések során „A sírást kísérő kívülről látható jelenségek” közül a hangel­változás (80%), a könnybe lábadt szem (90%), a folyó orr (70%), a vörös szem (63,3%) és a levegő után való kapkodás (50%) volt a leggyakoribb. Ezeken kívül külön a nőknél az elszoruló torok (80%), a lekonyuló, görcsösen tartott száj (53,3%), a patakzó könnyek (73,3%), a hüppögés (73,3%) és a kissé megdagadt szemhéj (66,6%) volt legtöbbször bejelölve. A férfiaknál a leggyakoribb válaszok megegyeznek az egyesített eredményekben szereplőkkel.

Mind a két nemnél a legáltalánosabb sírás utáni érzés a megkönnyebbülés (70%) volt. A nők 86,6%-a könnyebbül meg sírás után, a férfiaknak pedig összesen 53,3%-a. Emellett a nők 60%-a érzett fejfájást és álmosságot sírást követően.

A résztvevők átlagos pulzusa 64/perc volt, ami átlagosan 82,8-re ugrott sírás közben. Ez egy eléggé számottevő 30%-os emelkedést jelent.

A levegővételek között eltelt idő 5,4 másodperc volt, ami sírás alatt átlagosan 1,6 másodpercre csökkent. Ez különbség számokban: 30%.

„A sírás kiváltó okai” közül a csalódás (56,6%), a veszteség (66,6%) és az együttérzés (53,3%) miatti sírás volt a legnépszerűbb. Ezeken kívül a nők gyakran sírnak akkor is, ha megalázták őket (60%), illetve valamiféle gyönyörűség hatására (66,6%). A férfiaknál ellenben az egyetlen igazán gyakori a veszteség (60%) miatti sírás volt.

A megoszlást végül is tekinthetjük fele-fele arányúnak abban, hogy az emberek inkább egymagukban sírnak vagy, hogy közömbös számukra más emberek jelenléte.

Persze ezek az adatok csak a nálunk érvényesek, így ezekből nem következtethetünk a globális eredményekre. Kultúránként rendkívül eltérő, hogy az emberek mennyire mutatják ki az érzelmeiket, legyen szó nőkről vagy akár férfiakról. Így a világ egészére vonatkozó sírási szokások kutatása már csak egy jövőbeni projekt témája lehet.  

Irodalom

https://mek.oszk.hu/00000/00060/html/060/pc006040.html
https://www.bioport.hu/allatvilag/ember/anatomia/erzekszervek/
erzekszervek_index.htm
https://www.hazipatika.com/articles/week/
Harmatos_szemektol_a_krokodilkonnyekig?id=72
https://www.hazipatika.com/articles/
A_konnyrol_nem_tul_szarazon?aid=20070403164640
https://www.hazipatika.com/articles/
Konnyel_konnyebb?aid=20070403171809
https://www.hazipatika.com/articles/
Konnyes_tortenet?aid=20080327093603
https://egeszseg.origo.hu/cikk/0809/
336408/20080229_konny_siras_
szemfaradtsag_szemszarazsag_szaruhartya_konnyfilm_1.htm
https://www.sg.hu/cikkek/14970
https://www.geographic.hu/index.php/fotopalyazat/fotopalyazat/
nyomtathato.php?act=napi&id=1743
https://www.mypin.hu/hu_a/interjunevetes.php
https://www.nana.hu/index.php?apps=cikk&cikk=24489
www.sulinet.hu/.../2000/0040/szem/szem.html
www.scepticthomas.com/fear/fear.htm
www.brunel.ac.uk/.../research/centres/ccep.bspx
www.freeweb.hu/hmika/Lexikon/Html/Indikato.htm

---

Természet Világa,

140. évfolyam, 12. szám, 2009. december https://www.termvil.hu/  https://www.chemonet.hu/TermVil/