2010. március 20-án a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem ünnepelt. A Földrajz Kar Amfiteátrumában előadásokkal köszöntöttük a 140 éves Természet Világa folyóiratot és egyben tisztelegtünk a sokszínű természet előtt is.  (A rendezvényt a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság, személy szerint Imecs Zoltán, Bartók Blanka, Lázár István és Czellecz Boglárka szervezte.)
Tisztelnünk kell a természetet! Döntéseink meghozatalában nem árt megfontolnunk a szakemberek véleményét, akik azon fáradoznak, hogy e bonyolult rendszert megértsék, tudásukat közkinccsé tegyék. 

Egy kellemes és tartalmas délutánra hívjuk meg az olvasókat. Sajnos, Önök csak e sorok közvetítésével vehetnek részt rendezvényünkön, nem úgy, mint a március 20-án 16 órakor megjelent közel 120 érdeklődő, akik élőben hallgathatták az előadásokat. 

Elsőként egy szakállas emberrel, Imecs Zoltánnal találjuk szembe magunkat, aki a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság elnökeként köszönt bennünket. Mosolyog, mert sokan vagyunk, és így nem vallottak szégyent a szervezők. Gondoljuk újra! Valóban ezért van mosoly az arcán? Talán nem. Talán azért is, mert csillogó szemű fiatalokat lát, akik érdeklődve, nyitott elmével fogadják a természetről és a tudományról elhangzó gondolatokat.

Őt követi egy szemüveges ember. Bemutatkozik: Staar Gyula, a Természet Világa folyóirat főszerkesztője. Évtizedek állnak már mögötte a lapnál, amit társaival együtt éltetni és tovább vinni szeretne. Ő is mosolyog. Beavat minket a Természet Világa 140 évébe. Megismerhetjük az alapítókat, és minden olyan nevezetes személyiséget, akiknek említése belefér 15–20 percbe. Ezután Staar Gyula még közelebb lép hozzánk, a szívünkhöz beszél. Erdélyt említi, a mi diákjainkat, tanárainkat, az erdélyi szerzőket, akik szerves részei a folyóiratnak, akik folytonossá teszik a Természet Világa és Erdély közötti kapcsolatot. 

Rátekintünk a programra, az első előadó Szenkovits Ferenc csillagász. Ő a Csillagászat „sötét” kihívásairól beszél. Rengeteg információ zúdul ránk. Erről is, arról is hallunk egy keveset, mennyi újdonság számunkra! Szenkovits Ferenc mesél a Neptunuszon túli objektumokról, kentaurokról, az új bolygódefiníció alapján történt besorolásokról, így a törpebolygó jelöltekről is, az exobolygók folyamatos felfedezéséről, egy magyar tudósról, Bakos Gáspárról, aki szintén hozzájárult az exobolygók felfedezéséhez (20 db), a 2009 márciusában útjára bocsátott Kepler-űrszondáról, a fekete lyukakról,  a „sötét anyag” létezéséről.

Hopp, már el is telt az idő! Következő előadónk a fizikus Néda Zoltán. Bemutatójának címe A legforróbb anyag, érdekesnek tűnik..., de lássuk csak kicsit közelebbről! A hatalmas Univerzumból itt visszacsöppenünk az apró részecskék, a protonok és azokat alkotó kvarkok közé. Megismerjük a kvarkok világát, az erőhatásokat közvetítő egész spinű bozonokat, közöttük a gluonokat. Eljutunk az előadás központi részéhez, a kvark-gluon plazmához. Részecskegyorsítókban nehézion atomok ütköztetésével tudunk létrehozni ilyen anyagot, amely hatására előállítható a világunkban legmagasabb elért hőmérsékletnek számító 4x1012 K. A Földön napjainkig előállított legnagyobb hőmérsékletű klasszikus plazma a 107 K-t érte el. A részecskefizika legújabb eredményeiről számolt be nekünk Néda Zoltán.

Következik Wanek Ferenc geológus, aki az Erdélyi-medence középső-késő-neogén-kori történetének kutatásairól tájékoztat. Ebben az előadásban több millió évről, rétegekről, üledékekről hallhatunk. Megtudjuk, hogy a földtörténetben a szarmata (13–11 millió éve) és pannon (11–6 millió éve) korok között az Erdélyi-medencében nem hirtelen szakadás történt, hanem folyamatos réteghatár figyelhető meg. Egy újabb újdonság, hogy deltalejtő üledékeket, mélyvízi prodelta üledékeket figyelhetünk meg közelebbről, földfelszínről. Az Erdélyi-medence egyik nagy értékéről, a sóról is hallunk egy keveset: a bádeni kori só mélyvízben és nem kiszáradó öbölben keletkezett. Sokszínű előadásnak lehettünk tanúi.

A következőkben Poszet Szilárdot hallgathatjuk, Lejtőre kerülve is felívelő tudományág! – geomorfológia az előadásának címe. Kolozsvári helyzetképeket ismerhetünk meg, olyan eseteket, ahol a szakemberek véleményét figyelmen kívül hagyva a gyors építkezések és a profitorientáció lépett előtérbe. A város területi gyarapodásának aktuális problémáival találjuk szembe magunkat. Minden új esetre felkapjuk a fejünket, hiszen mindez körülöttünk történik, a mi városunkban.

Program szerint még egy előadás van a szünetig. Szétnézek. Senki sem siet, nem mozgolódik. Így hát jöjjön Bartos-Elekes Zsombor Hol tart ma a térképészet? című előadásával! Rá kell jönnünk, milyen aktuális kérdést vetett fel az előttünk álló szakember. Elsőként régi térképábrázolásokat láthatunk, szinte már előre tudjuk, hogy mindezt a mai térinformatikai digitális térképek világa fogja követni. Az évek során a térképi ábrázolásban fellelhető változásoktól fokozatosan áttérünk a bármelyik percben változtatható méretarányú digitális rajzokhoz, fényképekhez. A klasszikus térképi alapfogalmak újragondolását boncolgatjuk. S ha már az újdonságoknál tartunk, ismerkedjünk meg az LBS-rendszerrel, amely egyszerre tartalmaz GPS-t, GSM-t és webet. Ez a kis műszer segíthet nekünk a navigációban, közeli nevezetességekről ad információkat, ismerőseink helyzetét is megadhatja, valamint fotókat készíthetünk és küldhetünk egymásnak. 

Szünet! Az itt megadott 30 perc szabadidőt is tartalmasan kitölthetjük. A természet megörökített pillanatait böngészhetjük végig a Természet Világa fotópályázat kiállított képei között (ezt a fotópályázatot a Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság hirdette meg Kolozsvár diákjainak köré­ben). Aki a múltba kíván visszalépni, az Cholnoky Jenő térképi hagyatékának néhány értékes darabját tekintheti meg.

Szabadidős tevékenységeink után a napsütéses délutáni program második felét Mika János nyitja a meteorológia vívmányairól és kétségeiről szóló előadásával. Hallhatunk a villámdetektálás pontosságának fejlődéséről: ma már a felhő-felhő és felhő-föld villámok helyzetének meghatározása akár 1–2 km pontossággal is megadható. És persze nem maradhat el a várva várt téma, az éghajlatváltozás sem. Mi lesz a vége? Beköszönthet egy újabb jégkorszak? Pontos válasz nincs. Bármi megtörténhet. A nagy óceáni szállítószalagot működtető sűrűségkülönbség valóban kiegyenlítődhet, de a Holnapután című film történéseire nem kell számítanunk.

Ha már a víznél tartunk, nézzük meg, mit tudunk 2010-ben a Tisza vízgyűjtőjéről, erről szól Konecsny Károly előadása. Az észlelt legnagyobb vízállásokról hallhatunk itt, amelyek nagy valószínűséggel, az erdővel borított területek csökkenésére, a mezőgazdasági művelésben bekövetkezett változásokra, az urbanizáció hatására és a víztározók létesítésére vezethetők vissza. 

A vizekről a szárazföldre utazunk Ujvárosi Lujza Vándorok a keresztúton: fajok, fajképződés, biodiverzitás a Kárpátokban című előadásával. Ha eddig kétségeink voltak, akkor most megbizonyosodhatunk, hogy milyen különleges helyet foglal el a világon a Kárpátok térsége. Oly sok fajnak adott menekülési helyet, majd otthont ez a térség a jégkorszakok alatt. Később itt új fajok is megjelentek. E folyamatot támasztja alá a Kárpátokban felfedezett új szunyogfaj is, amelyet maga a szerző írt le először.

Az idő szalad, elérkezünk környezetkémiás előadónkhoz, Zsigmond Andreához, aki az európai nehézfém-szennyezés helyzetéről számol be nekünk, különös figyelmet fordítva a cadmium, a higany és az ólom szennyezésére. Rá kell jönnünk, hogy a fejlett országok, az általuk meghozott törvények és normatívák ellenére nagyarányú szennyezői a környezetnek. Megtudhattuk az egyes országok kibocsátási adatait, valamint az élőlények szervezetére gyakorolt hatásait és elgondolkodhattunk...

Pál Zoltán Ember és környezete – fenntartható önpusztítás? című előadása alatt az előbb tapasztalt magunkba fordulás folytatódik. Hogyan tovább?, tesszük fel a kérdést, ha a napjainkban oly gyakran használt fenntarható fejlődés kifejezés alaptalan. Valóban értelmetlen? Tudunk úgy fejlődni, hogy ne bántsuk környezetünket? Ilyen jellegű kérdések kerülnek terítékre, miközben végighaladunk az élelem, energia és víz problémakörén. Végül a hallgatóságot bevonó játék során lehetőséget kapunk, hogy valóban magunkba nézzünk. Hadd válaszoljon az olvasó is néhány kérdésre: Használt-e a héten tömegközlekedési eszközt?, Kikapcsolja-e megszakító-gombbal is televízióját, számítógépét és nem  stand by-ban hagyja éjszakára?, Mosógépével mindig max. 30 °C-on mos-e?, WC-tartályán van-e kis és nagy lehúzógomb?, Az elmúlt évben gyűjtött-e külön fáradt étolajat?, Le is adta megfelelő helyre?

A Természet Világa születésnapját köszöntő kolozsvári rendezvénynek este 9 óra körül lett vége. Sokunknak adott maradandó élményt, amit a mindvégig kitartó hallgatóság is bizonyított.