A Zika-járvánnyal kapcsolatos főbb ismereteket körüljáró cikkemben, ami a folyóirat ez év márciusi számában jelent meg, bemutattam a Zika-vírus okozta betegség felfedezésének történetét, a korábbi járványok néhány jellegzetességét, valamint a kórokozó útját Afrikából Délkelet-Ázsiába, majd onnan Dél-Amerikába. Írásomban ismertettem néhány fontosabb szúnyogvektor elterjedését, valamint a betegség kórtani jellemzőit.
    A 2015-ben Brazíliában kitört Zika-járvány „meghódította” Közép- és Dél-Amerikát, és eljutott az Egyesült Államokig, ahol jelenleg behurcolt esetek formájában van jelen. 2016. június 22-ig az Egyesült Államokban már 820 behurcolt Zika-láz esetet regisztráltak. Az amerikai Szamoa, Puerto Rico és az Amerikai Virgin-szigetek népessége körében viszont 1854 helyben szerzett esetet észleltek, amiből mindössze 6 volt csak behurcolt. Elmondható, hogy jelenleg Amerika államainak túlnyomó többségét súlyosan érinti a Zika-járvány (1. ábra).

1. ábra. A Zika-láz előfordulása 2016. januárjában

Tudományos és gyakorlati szempontból is fontos előrelépés, hogy igazolták a Zika-vírus etiológiai szerepét a kóros kisfejűség (neonatális microcephalia) előidézésében. Cordeiro és munkatársai (2016) 30 kisfejűséggel született csecsemő agyfolyadékából mutatták ki a Zika-vírus ellen termelt IgM ellenanyagok jelenlétét. 2016. május 13-ig Zika-fertőzéshez kapcsolható veleszületett rendellenességeket nyolc országból, illetve tengeren túli területről jelentettek: Brazília, Zöld-foki szigetek, Kolumbia, Francia Polinézia, Martinique, Marshall-szigetek, Panama és Puerto Rico. A járvány által érintett területen élőkön kívül négy nő: egy szlovén, egy spanyol és két amerikai állampolgár újszülöttei esetében észleltek veleszületett elváltozásokat. A szlovén és az egyik amerikai nő hosszabb ideig tartózkodott Brazíliában, a másik amerikai állampolgár és a spanyol hölgy utazásuk során fertőződtek meg a Zika-vírussal.
    Az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központ (European Centre for Disease Prevention and Control, ECDC) megalkotta a Zika-fertőzés megállapításának kritériumait, amit érdemes részletesebben is megismerni, mivel számos elem a nem szakemberek számára is fogódzót nyújthat a diagnosztika tekintetében.
    Klinikai kritériumnak számít, ha a betegen kiütések láthatók, ami lázzal vagy láz nélkül jár, továbbá legalább egyet a következő tünetek közül észlelni lehet: ízületi fájdalom, izomfájdalom vagy nem gennyes kötőhártya-gyulladás, a szemfehérje vérbősége.
  Laboratóriumi kritériumok szempontjából a tesztek két csoportra bonthatók, az esetet valószínűsítő és megerősítő immunológiai tesztekre. Valószínűsíthető esetről beszélünk, ha Zika-specifikus IgM antitestek vannak a szérumban, és megerősített esetről, ha pl. a Zika-vírusra specifikus nukleinsav mutatható ki a mintában, vagy ha maga a vírus azonítható a mintából, de további lehetőségek is léteznek.
    Népegészségügyi kritériumok által valószínűsíthető esetről van szó, ha az érintett személy olyan férfival létesített szexuális kontaktust, aki a kontaktust megelőző 3 hónapban olyan területen járt, melyet az adott időszakban a Zika-vírus cirkuláció által érintettnek minősítettek.Amint az a leírtakból világosan látható, megerősített Zika-esetről akkor beszélhetünk, ha a megbetegedés tényét laboratóriumi teszttel, tesztekkel sikerült igazolni. Sem a klinikai, sem az epidemiológiai kritériumok nem tekinthetők bizonyító erejűeknek.
    A két, világszerte elterjedt potenciális vektor Aedes faj (Aedes aegypti és Aedes albopictus) jelen elterjedési területe együttesen lefedi az Egyesült Államok szinte teljes keleti felét. Elmondható, hogy mindkét szúnyogfaj előfordul az USA délkeleti államaiban, ugyanakkor az Ae. albopictus, a tigrisszúnyog jelenlegi elterjedése jóval nagyobb, beleértve a mérsékelt övi területeket is. Európában a helyzet magyar szemszögből ennél kedvezőbb egyelőre, köszönhetően annak, hogy a tigrisszúnyog központi elterjedési területe főleg a Földközi-tenger medencéjére korlátozódik, bár a faj jelenleg is terjedőben van az öreg kontinensen. Szórványos tigrisszúnyog-előfordulásokat Csehországból, Szlovákiából és Magyarországról is jelentettek már. A potenciális vektorok – ahogyan arról már a márciusban megjelent cikkben is írtam – eredetileg trópusi, szubtrópusi területek szúnyogfajai voltak. Az Ae. aegypti részéről Európát jelenleg nem fenyegeti veszély, mivel a XXI. század utolsó évtizedeire modellezett potenciális előfordulásának növekedése inkább a szubtrópusi területeket veszélyezteti közvetlenül (2. ábra).

          2. ábra. Az Ae. aegypti modellezett jelenlegi (fent) és jövőbeli (lent; 2070) elterjedési területe a SRES A1B előrejelzés szerint. A kék-vörös skála emelkedő mértékű éghajlati alkalmassági-értéket jelenít meg (Khormi és Kumar, 2014); SRES: Special Report on Emission Scenarios, az Éghajlat-változási Kormányközi Testület [IPCC] által készített éghajlati előrejelzések rövidítése)

   Az Ae. albopictus szúnyogfajnak mindössze az e század derekára (2045–2054) klimatikus alapon modellezett potenciális előfordulása Európában már nem ad ennyi okot a bizakodásra. Tekintve, hogy az ázsiai tigrisszúnyog jelenleg is terjeszkedik a kontinensen, várható, hogy a faj önfenntartó populációkat hoz majd létre a Kárpát-medencében a közeljövőben. Ha ez bekövetkezik, nemcsak a Zika-láz, hanem a Chikungunya- és a Dengue-láz is megjelenhet Magyarországon. Ha a nagyobb tavaink mentén található vizes élőhelyeket is kolonizálja a szúnyog, az jelentős bevételkiesést okozhat a vízparti idegenforgalomnak, nem beszélve a helyi lakosság veszélyeztetettségéről (3. ábra).

      3.ábra: Az ázsiai tigrisszúnyog (Aedes albopictus) várható elterjedése Európában a 2045–2050-es években. A sárga-vörös skála emelkedő mértékű éghajlati alkalmassági-értéket jelenít meg (Proestos és munkatársai, 2015)

  Mindenképpen szükség lenne Európában és Magyarországon is a szúnyogok aktív és rendszeres monitorozására. Egy működő megfigyelőrendszer nem képzelhető el az állategészségügy, a népegészségügy és az egyetemi kutatóhelyek összefogása nélkül. Fontos lenne, hogy a vizes élőhelyek vizsgálatában járatos egyetemi kutatóhelyek is lehetőséget kapjanak az elméleti alapok lefektetésére. 

Irodalom

CDC Stacks; Zika virus disease in the United States (06 June 2016): https://www.cdc.gov/zika/geo/united-states.html

Cordeiro, M. T., Pena, L. J., Brito, C. A., Gil, L. H., & Marques, E. T. (2016). Positive IgM for Zika virus in the cerebrospinal fluid of 30 neonates with microcephaly in Brazil. The Lancet, 387(10030), 1811-1812.

ECDC proposed case definition for surveillance of Zika virus infection: https://ecdc.europa.eu/en/healthtopics/zika_virus_infection/patient-case-
management/Pages/case-definition.aspx

Khormi, H. M., & Kumar, L. (2014). Climate change and the potential global distribution of Aedes aegypti: spatial modelling using GIS and CLIMEX.Geospatial health, 8(2), 405-415.

Proestos, Y., Christophides, G. K., Ergüler, K., Tanarhte, M., Waldock, J., & Lelieveld, J. (2015). Present and future projections of habitat suitability of the Asian tiger mosquito, a vector of viral pathogens, from global climate simulation.Philosophical Transactions of the Royal Society of London B: Biological Sciences, 370(1665), 20130554.

Public Health Emergency of International Concern (PHEIC) declared for Zika and clusters of microcephaly and neurological disorders: https://ecdc.europa.eu/en/activities/sciadvice/_layouts/forms/Review _DispForm.aspx?List=a3216f4c-f040-4f51-9f77-a96046dbfd72&ID=791

Rapid Risk Assesment. Zika virus disease epidemic (Sixth Update, 20 May 2016): 
https://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/ zika%20virus%20rapid%20risk%20assessment%2010-05-2016.pdf

---

Természet Világa,

147. évfolyam, 8. szám, 2016. augusztus http//www.termvil.hu/