A széles hegyhátról nagyszerű kilátás nyílik a környező hegyekre és dombokra

A falu és környéke látnivalókban, természeti értékekben nagyon gazdag, ezért kedvelt kirándulóhelynek számít. A látogatók főként az itt található természeti látványosságok és természetvédelmi területek miatt keresik fel (Cserkészkút, Fehérszék, Hegyeskei borókás, Kaszinópark, Nyírmedi-tó és környéke, Mátracserpuszta). A környék legkülönlegesebb helye a mátranováki völgyet határoló déli hegygerinc keleti végén található, ahol egy holdfelszínhez hasonlatos tájra bukkanhatunk. Az erdőkkel körülvett kopár hegyoldalon kiterjedt rio­littufa- mező található, amit a helyiek a színe alapján Fehérszéknek neveznek. Az idelátogató nemcsak a hely bizarr forma-, és látványvilágában gyönyörködhet, hanem abban a kilátásban is, amely a környező hegyekre és dombokra nyílik.

Egy kis misztikum, egy kis badland

Mátranovák környéke éppen eléggé kietlen és varázslatos hely ahhoz, hogy könnyedén legendák szülőhelyévé váljon. Ennek megfelelően van saját, képzeletbeli lakója is. A legendárium szerint a környező erdőket egy furcsa szőrös lény, a „mátranováki fanyűvő” járja. Azok szerint, akik látni vélték, ősemberszerű magas alakról van szó, aki görnyedten, vagy négykézláb közlekedik. Testét csomós, barnával tarkított, fehér szőr borítja, és főként éjszaka jelenik meg. Nevét mérete és ereje után kapta. A környékbeli erdőkben a furcsán és magasan kettétört fákat gyakran azonosítják nyomaival. Bizony sokat lendítene a helyi idegenforgalmon egy misztikus Nessie, aki hírnevével megsokszorozhatná az idelátogatók számát, hiszen felkeresni érdemes látnivalók bőven találhatók erre.
    Légvonalban 9 kilométerre található innen a Kazár környéki riolitformáció , amely gyakran szerepel a leírásokban úgy, mint a „magyar badland ”, vagy a „magyar Kappadókia”. Ugyanakkor a Mátranovák melletti Fehérszék jóval kevésbé ismert hely. Pedig kiterjedése, nagysága és formakincsének változatossága alapján Fehérszék méltán nevezhető Kazár kistestvérének. Igaz, az itteni eróziós formák sokkal lágyabbak, kevésbé grandiózusak, mégis sajátos hangulatukkal egyedülálló látványosságnak számítanak. A hely különlegességét az adja, hogy itt a riolittufában helyenként elszenesedő vagy kovásodó famaradványokat is lehet találni. Több helyen előbukkan a szénréteg, illetve apró, fekete szénszemcsék tarkítják a riolittakaró felszínét (Anyagát az egykor itt fellelhető ősi láperdők és mocsárlápok növényi maradványai szolgáltatják).

Eróziós árkok a riolittufában

Az ma már nehezen kideríthető, hogy a riolittufa természetes módon, avagy antropogén hatás eredményeként került-e a felszínre. A kiváltó okoktól függetlenül a lehulló csapadékvizek nyomban megkezdték a felszínformáló tevékenységüket a puha vulkáni kőzetanyagban. Először keskeny, a lejtés irányában hosszan elnyúló barázdákat vájtak ki, amelyek később több méter mély bonyolult, sokszor ágas-bogasan elágazó eróziós árkokká mélyültek. Ezek mérete szinte évről évre változik. A területet a teljes lepusztulástól a felszínen lévő nagyobb méretű törmelékek védték meg
   A széles hegyháton kényelmesen végig lehet sétálni és teljesen testközelből meg lehet szemlélni ezeket a meredek bevágásokat, árkokat, bordákat, kúpokat és bizarr formákat, amiket a riolittufa felszínén alakított ki az erózió. Ugyanakkor esőzést, illetve hóolvadást követően a terület igazi „jégpályává” válik. A riolittufa ilyenkor olyan csúszós, ragadós közeget képez, amely nem csak megnehezíti a haladást, hanem szinte foglyul ejti a látogatót. Még a lankás hegyoldalon is métereket lehet úgy csúszni, hogy kevés esély nyílik a megállásra. Ez persze erősen pusztítja az amúgy is könnyen málló riolittakaró felszínét. Így érdemes látogatásunkat száraz időszakra időzíteni.

Vulkáni tufatakaró

A Mátranovák melletti geológiai látványosságot a vulkáni tevékenység hozta létre. Meghatározó kőzetanyaga a riolittufa, amely a riolitos vulkáni kőzetek leggyakoribb megjelenési formája. A rio­lit savanyú, szilícium-dioxidban gazdag vulkáni kőzet, amely általában heves robbanásos kitörésekkor képződik, így gyakran nem kiömlési, hanem törmelékes formában van jelen a felszínen, illetve a földtani rétegsorokban. A Fehérszéket borító riolittakaró több nagy erejű, robbanásos vulkánkitörés eredménye. A vulkáni aktivitás, amely a földtörténeti miocén korban, mintegy 20 millió évvel ezelőtt évvel ezelőtt kezdődött, és megszakításokkal több, mint 10 millió éven át tartott, valószínűleg szoros összefüggésben áll a Karancs, a Medves és a Mátra kialakulásával is. A vulkáni anyag a kitörések alkalmával részben a levegőben, izzófelhők formájában terjedt, részben pedig a felszínen forró kőzethab formájában tört előre. A magyarországi miocén képződményekben található három jellegzetes tufaszint közül ez a legalsó és így ez a legidősebb réteg (pl. Kazár mellett a riolittufa vastagsága a 80–110 métert is eléri).

A barázdákból eróziós völgyek lesznek, melyek a riolittakarót mélyen felszabdalják (A szerző felvételei)

Fehérszéken is a Kazár környékén előforduló összesült, ignimbrites  tufa található meg. Színe általában szürkésfehér, vagy a jobban összesült részeken sötétszürke. A helyi népnyelv ezért „fejérkőnek” is hívja. Szerkezete morzsalékos, vegyes összetételű. A porszemnyi részecskéktől a nagyobb, néhány deciméteres rögökig – szinte minden mérettartomány megtalálható benne.
 Hazánkban jelentősebb riolittufa-előfordulások találhatók még a Pétervásárai-medencében, a Mátra északi oldalán és a Salgótarjáni-medence déli előterében. A Borsodi-medencében a felsőnyárádi formációban is előfordulnak néhány méteres tufarétegek, valamint a fehérszékihez hasonló jelenségcsoportba tartoznak a Bükkalja területén, szintén riolittufából képződött „kaptárkövek”.
    Fehérszéket Mátranovákról megközelíteni a Dózsa György utca felől lehet. Ennek végén már egy tájékoztató tábla hívja fel a figyelmet a közelben található riolittufa formációra. Innen egy 20 perces sétával elérhető a hegygerinc.            

Természet Világa,

148. évfolyam, 6. szám, 2017. június http//www.termvil.hu/