BENCZE GYULA

A magyar tudomány nagy vesztesége

 
„A tudományos kutatások eredményeivel állandóan találkozik minden polgár, de ezeket annyira természetesnek tartja, hogy észre sem veszi. Olyan számára, mint a tiszta levegő, amit csak akkor értékel, ha maga is érzékeli a levegőszennyezést. Furcsamód azonban ilyenkor mindig a tudományt okolja a bajért, pedig csak a tudomány eredményei képesek hozzásegíteni valamennyiünket ahhoz, hogy felismerjük a bajok gyökerét, és hatásosan tudjuk azokat megszüntetni.” (Beck Mihály)

 
Életének 88. évében elhunyt Beck Mihály akadémikus, a komplex vegyületek kémiájának nemzetközi hírű szakértője. Fontos szakmai monográfiák, valamint több mint 250 tudományos cikk szerzője, nevéhez 23 szabadalom is fűződik. Életpályájáról és tudományos munkásságáról a Lexica Kiadó neves tudósokról szóló sorozatának már megjelent kötete számol be részletesen, amelynek címe: A kutatás kaland, szerzője Silberer Vera fizikus, vegyész,  tudományos újságíró-szerkesztő.

Beck professzor a Kossuth Lajos tudományegyetem professzor emeritusa, volt rektorhelyettese és rektora. 1976 és 1985 között a Magyar Tudományos Akadémia Kémiai Tudományok osztályának elnöke volt, de azóta is aktív szerepet játszott az akadémiai tudományos bizottságok munkájában. A tudományos munka mellett fontosnak tartotta az ismeretterjesztést és az áltudományok elleni kiállást.

A Természet Világa folyóirat szerkesztőbizottsága tagjaként neki is szerepe volt abban, hogy a lap a legmagasabb színvonalú tudományos ismeretterjesztés fellegvára lehessen. Emellett kiváló humorérzéke is volt, nem véletlen, hogy az áltudományoktól és a tudomány humoráról szóló művei nagy népszerűségnek örvendtek. [1–3]

Az áltudományokkal kapcsolatban érdemes idézni néhány fontos észrevételét: „Az áltudomány: pótlék. Tudománypótlék azoknak, akikben él a vágy a világ bármilyen felszínes megismerésére is, de nem szereztek elegendő ismereteket ahhoz, hogy megkülönböztessék a tudományt az áltudománytól és beleesnek a látszólag egyszerű felismerések csapdájába. Valláspótlék azok számára, akik nem tudják nélkülözni világnézetük kialakításában a természetfelettit, de nem érik be a bevett vallások nyújtotta tanításokkal.”

„Tudományosan képzett, kritikusan gondolkodó elmék számára az áltudományos munkák olvasása olykor szórakoztató. Kesernyéssé csak akkor válik az olvasó szájíze, ha arra gondol, hogy a szerző nem tréfának szánja művét, és vannak olvasók is, akik komolyan veszik ezeket a hóbortos írásokat. A tudománnyal foglalkozók számára azonban feltétlenül hasznos az áltudomány megismerése. Az áltudomány: torzító tükör, melyben a kutató hibái – módszerbeli és jellemhibák egyaránt – karikírozva jelennek meg.” [1]

Ami a humor és tudomány közötti kapcsolatot illeti, a következő idézet is igen tanulságos: „Sokak számára meglepőnek, sőt szentségtörésnek tűnhet a tudomány humoráról beszélni, hiszen a tudomány komoly dolog. Akik így vélekednek, nem veszik figyelembe, hogy a tudománnyal foglalkozók is emberek, közönséges, olykor kifinomult tulajdonságokkal, amelyek a humoros történetek forrásai lehetnek, sőt magának a tudományos kutatásnak is vannak elemei, amelyek sajátosan azonosak: a látszólag össze nem függő dolgok közötti kapcsolat felfedése.” [3]

Az áltudományokkal foglalkozó művek a tudományos körökben is jelentős visszhangot váltottak ki. A parapszichológiai jelenségek, a jövő eseményeinek megjóslása, a végtelen mennyiségű energiaforrások feltárása, a legsúlyosabb betegségek gyógyításának ígérete ugyanis csábítóan hat mindenkire, és tág teret nyit a hiszékenység vámszedőinek. Az egyik  recenzió megjegyezte, hogy: „Az elmúlt két és fél évtized alatt az irracionális nézetek tovább terjedtek társadalmunkban, sok esetben a média hathatós közreműködésével. A neves tudós új művére már régóta vártunk. Az irracionalizmus áradatának megállításához szükség van arra, hogy nemzetközi hírű, hiteles tudósok is hallassák hangjukat a ráció védelmében.” [4]

Beck Mihály professzor észrevételeire és humoros megjegyzéseire napjainkban is igen nagy szükség lenne, ezért különösen érezhető lesz e kiemelkedő tudós észrevételeinek hiánya.

Irodalom

[1] [Beck Mihály: Tudomány és áltudomány, Akadémiai Kiadó, 1977,

[2] Beck Mihály: Parajelenségek és paratudományok, Vince Kiadó, 2004.

[3] Beck Mihály: Humor a tudományban, Akadémiai Kiadó, 2010.

[4] Bencze Gyula: Mit ér a tudomány humor nélkül, Fizikai Szemle, 2011/3, 106-108 old.