Apró közlemények
A fontosabb gyümölcsök tápláló értéke. M. BaIIand megvizsgálta a szõlõ, narancs, mogyoró, gránátalma, ribiszke, dió, füge, banána, olajbogyó, datolya, kajszinbaraczk, mandula, cseresznye, birs, földi eper, málna, naspolya, õszibaraczk, körte, alma és szilva tápláló értékét és úgy találta, hogy mindezen gyümölcsök érett állapotban 72-92% vizet tartalmaznak; a kereskedésbeli többé-kevésbbé száraz gyümölcsök (aszalt szõlõ, szilva, dió, mogyoró, füge, mandula) sokkal kisebb víztartalmúak, úgy hogy az arány csak ritkán nagyobb 30%-nál, sõt a mandulában, dióban és mogyoróban gyakran a 10% alá száll.
A húsos gyümölcsökben a növényi fehérjét adó nitrogéntartalmú anyagok a körte 0,25%-a és a banána 1,45%-a között ingadoznak; az olajos magvakban (mandula, dió, mogyoró) sokkal nagyobb mennyiségûek: 15-20%, száraz állapotban.
A nitrogéntelen anyagok minden étherben oldható vegyületökkel együtt (olaj, gyanta, festõanyag) még csekélyebb mennyiségûek, mint a nitrogéntartalmú anyagok; kivétel az olajbogyó, mandula, dió és mogyoró, melyekben épen az olaj az uralkodó (száraz állapotban 58-68%).
A hamuanyagok, melyek közt néhol a mangán nyomai is mutatkoznak (füge, körte, szilva), kismennyiségûek; hasonlóképen a tartalékczelluloze, mely csak a birsalmában és naspolyában érdemel említést. Az acziditás a málnában és ribiszkében a legnagyobb (1-25%).
A czukor és a kivonat anyagok (amidon, dextrin, pectin, gummifélék, czukorrá váló czelluloze, organikus savak) teszik a vizen kivül a húsos gyümölcsök leglényegesebb alkotó részét.
A czukor a táplálkozás folyamatában teljesen asszimilálódik s így a nagy czukortartalmú gyümölcsök, mint a banána, datolya, füge, valóságos szénhidrogén tápláléknak tekinthetõk. A kivonatanyagok hasonlóképen szerepelnek, de mivel nehezebben emészthetõk, tápláló értékök kisebb.
Természettudományi Közlöny, XXXIII. kötet, 1901.
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/
Vissza