Apró közlemények  

A hõ és a légnyomás hatása a szellemi tevékenységre. Idegtevékenységünkre, különösen a szellemi munka végzésében, úgy látszik, lényeges hatással van mind a hômérséklet, mind a Iégnyomás, miként régebben Lombroso*, újabban pedig Finzi** kimutatta.

E hatás fiziológiai alapja ma még ismeretlen, de valószinûleg a vér változásain nyugszik, hiszen jól tudjuk, mily nagy hatással van a vér chemiai változása az egyes idegsejtek tevékenységére ; könnyen érthetõ a vér változásainak hatása öntudatunkra, mert öntudatunk az idegsejtek összemûködésének eredménye.

Az idõjárásról az olasz azt tartja, hogy a scirocco munkakedvhiányt s rossz lelki hangulatot idéz elô. Az angol felfogás szerint a nyugoti szél búskomorrá tesz ; Shakespeare Hamlet-je (II. felv.) is a nyugoti szélnek tulajdonítja rossz kedvét, a déli pedig gondolkozását tisztává teszi.

Diderot érezte, hogy szelleme heves szélviharok alatt eIhomályosodik. Alfieri szavai : "Olyan vagyok, mint a barométer, szellemi tehetségeim a légnyomással együtt ingadoznak. A nagy egyenlítôi szelek csaknem eszemet vették. ..."

Érdekes a meleg hatása is. I. Napoleon pl. annyira szerette a meleget, hogy szobájában még juliusban is fûttetett. Rousseau kánikulában érezte szellemi tevékenységét legélénkebbnek s a déli órákban fedetlen fejjel járkált a napon.

Jobban félek a hidegtõl, mint a gazella – írja Byron.

Heine esôs és havazó idôben hiába vett kezébe tollat ; dolgozni nem tudott. Leopardi, Milton és Schiller épen így volt.

Az idézett példák egész sorából – mondja Lombroso – joggal következtethetjük, hogy kevés kivétellel a meleg kedvezô hatással van a szellemi mûködésre, csak úgy, mint elôsegíti a tenyészetet s oka nem egyszer az elmekór kitörésének.***

Szellemi tevékenységünk azonban évszaki ingadozásnak is alá van vetve. Legfokozottabb a szellemi munkálkodás a tavasz elsô meleg, s az ôsz elsô hideg napjaiban. Ez adja magyarázatát annak, hogy a nagy emberek szellemi termékei, miként Lombroso Lamartine, Hugo Victor, Beranger, Cardano, Belli, Byron s mások mûveirôl kimutatta, az év fentebb említett idôszakának köszönik létöket.

A tavaszt és ôszt követik sorrendben a nyári meleg napok szellemi termékei.

Szeptemberben költötte lord Byron a "Child Harold" IV. énekét, juniusban "Dante jóslatát"-t, a "Chilloni fogoly"-t és az "Álmot".

Don Carlos, Wallenstein, Fiesco és Tell Vilmos tervezete szeptemberben fogamzott meg Schiller agyában.

Donizetti "Lammermoori Luciá"-ja is szeptember gyümölcse, legalább is hires "Tu che a Dio spiegasti l'ale" részlete.

Malpighi legszebb fölfedezéseit junius és julius hónapban tette ; Torricelli májusban kezdett foglalkozni a barométerrel.

A fenti szabály alól azonban van kivétel is. Spallanzani, Giusti, Arcangeli, Galvani szellemi tevékenységére a tavasz, Lamartine szellemére az augusztus, Cardano, Watson, Byron, Schiller, Alfieri lelkére a szeptember, Malpighi és Gambard lelkére a julius, Hugo-éra a május, Peters-ére az augusztus, Beranger-ére a januárius, Voltá-éra a november és deczember volt legkedvezôbb hatással.

A május átlag az esztétikai és fizikai mûvek irására kedvezô, az asztronomia pedig április és julius hónapnak köszönhet legtöbbet.

Ha az emberi mûvelôdésnek 1867 leginkább számot tevô mûvét keletkezésök ideje szerint csoportosítjuk, kitünik, hogy 539 a tavasznak, 485 az ôsznek, 475 a nyárnak, s csak 368 köszöni a télnek létrejöttét. E szerint legeslegkedvezôbbek a géniuszra az év elsô meleg napjai.****

Érdekesek Paul Bert kisérletei sûrített és ritkított levegôvel ; a rendes légnyomás egyharmadán már teljesen alkalmatlan volt minden szellemi munkára. A rendesnél valamivel magasabb légnyomás az ô Ielki tevékenységét észrevehetôleg fokozta.

A légnyomás változása a vérbe jutó oxigén mennyiségét változtatja meg ; e változások még nagyobbak szárazság és nedvesség hatására.*****

HALÁSZ ALADÁR


 


* Lombroso, "Genie u. Irrsinn".
** Lorenzo Finzi, "Die normalen Schwankungen der Seelenthätigkeiten". Wiesbaden, 1900.
*** Cesare Lombroso,  "Genie u. Irrsinn". 40. lap.
**** Lombroso, l. c. 43–58. l.
***** Finzi, l. c. 148. l. 


Természettudományi Közlöny, XXXIII. kötet, 1901. 
https://www.kfki.hu/chemonet/TermVil/


Vissza