3. idézet

...nem kételkedem, hogy a világ kezdetben is olyan tökéletességgel teremtetett, mint amilyen most, vagyis a Nap, a Föld, a Hold és a csillagok azóta léteznek, és hogy a Föld nemcsak magában hordozta a növények magjait, de maguk a növények borították már be a Föld egy részét; valamint Ádám és Éva nem mint gyermekek, hanem mint teljes emberek teremtődtek. A keresztény vallás kívánja, hogy így higgyük ezt, de természetes eszünk is meggyőz ennek igazságáról, mert figyelembe véve Isten mindenhatóságát, úgy kell ítélnünk, hogy mindaz, amit teremtett, már kezdettől fogva olyan tökéletességgel kellett hogy rendelkezzen, mint amilyenné később lennie kellett;

mégis, pontosan úgy, ahogy jobban ismerhető meg Ádám vagy a Paradicsom fáinak igazi természete, ha megvizsgáljuk, hogy hogyan alakul ki egy gyermek fokról fokra anyja méhében, vagy hogyan bújik ki a növény a magból, mintha őket csak azon tökéletes állapotukban tekintjük, ahogy Isten őket teremtette: ha el tudunk képzelni néhány alapelvet, amelyek könnyen felfoghatók és nagyon egyszerűek, és amelyekből kiindulva világosan beláthatnánk, hogy a csillagok, a Föld és végül az egész látható világ úgy alakul ki, mint valamilyen magból, jóllehet tudjuk, hogy nem így keletkezett, mintha csak egyszerűen leírnánk, hogy milyen, vagy hogy milyennek hisszük, hogy teremtetett.
 

DESCARTES: Principia Philosophiae. Pars III. Sectio 44, 450

Ágoston a Vallomásokban a kérdést a következőképpen teszi fel: „Mit tett Isten, mielőtt a világot teremtette?”Ágoston nem elégedett meg az ismert válasszal: „Isten azzal volt elfoglalva, hogy a poklot elkészítse butaságokat kérdező emberek számára.” Ez túlságosan olcsó válasz volna, vélte Ágoston; és megkísérelte a probléma ésszerű elemzését: csak a mi számunkra telik el az idő, csak mi várjuk az időt mint jövőt; elmúlik számunkra, mint a jelen pillanat és mi mint a múltra emlékszünk rá vissza. Isten azonban nem az időben van. Számára ezer év annyi, mint egy nap és egy nap annyi, mint ezer év. Az időt Isten a Világgal együtt teremtette, tehát a világhoz tartozik, és ezért nem volt idő a Világegyetem létezése előtt. Isten számára a Világegyetem lefolyása egyszerre van adva. Tehát semmiféle idő nem volt, mielőtt a világot megteremtette.
 

HEISENGERG: Fizika és filozófia (KIS ISTVÁN fordítása)

Vissza