A cirkok a jövő gabonái lehetnek, már nemcsak a velük foglalkozó szakemberek szerint – kivált, ha ez a jövő olyan forró és száraz nyarakkal lesz jellemezhető, mint ami 2022-ben volt. Palágyi Andrea, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ciroknemesítési csoportvezetője mondja: ezek a növények még gyenge talajokon is bírják a globális felmelegedés okozta szélsőségesen magas hőmérsékletet és aszályt. Olyan időjárási körülmények között és olyan helyeken is elfogadható termésátlagot produkálnak, ahol például a kukorica teljesen megsemmisül.
Szemescirok, silócirok és szudánifű. E három, hazánkban is termesztett cirokféle őshazája, géncentruma Szudán s a környező afrikai országok területe – igazán érthető tehát, hogy akár a negyvenfokos hőmérséklettel párosuló aszályt is kibírják. Nyáron a Dél-Alföldön, amellett, hogy helyenként az említett Celsius-fokot is elérte a hőmérséklet, és az év elejétől az augusztus végi első esőzésekig jóval 200 milliméter alatti volt a lehullott csapadékmennyiség, szemben a korábbi, „normális” években szokásos mintegy 400 milliméterrel – s a cirokfélék tűrik ezeket, ott is, ahol gyengébb minőségű a talaj. Különösen a hibridek képesek elviselni a szélsőséges körülményeket.
Mire valók a cirkok? Zömmel állati takarmányozásra használják őket, éppúgy mint a kukoricát – ugyanakkor a kukorica bőséges csapadékot vagy öntözést kíván, azonban a cirkok megfelelő termést biztosítanak enélkül is. Egyébként az elmúlt néhány év óta a szemescirkot emberi táplálkozásra is felhasználják hazánkban, de ez még nem igazán terjedt el – bár az interneten máris számos, cirokból készült étel receptje is fellelhető.
Egy évben kétszeri kaszálás
Az egyik leginkább hőség- és szárazságtűrő, tömegtakarmányozásra használt cirokféle a szudánifű, amely az első kaszálás után újrasarjad, majd 60 centi fölött ismét kaszálható a zöldtermés. A kft. mostani kísérletei azt mutatják, hogy aszályos időben is lehetőség nyílik a kétszeri kaszálására. Optimális tenyészidőben hektáronként 100-120 tonnát lehet belőle kétszeri kaszálással betakarítani, de az aszályos forróságban is elérte a zöldhozam a 70-80 tonnát hektáronként.
Mi biztosítja a ciroknövény jó hőség- s aszálytűrő képességét? Gyökérzete a kukoricáéhoz képest jóval mélyebbre hatol, s szerteágazóbb, így a vízfelvétel mostoha körülmények között is biztosított; a szár és a levél felülete pedig viaszos, ami nagymértékben csökkenti a párologtatást. A növény teljes habitusa olyan, hogy kitűnően el tudja tárolni a vizet, akár a képződő harmatot is a levélhüvelyekben, s eljuttatja a többi növényi részhez is, ahol az hasznosul. Akármilyen szárazság is adódik, ha kettétörünk egy cirokszárat, abból vizet tudunk facsarni – mondja Palágyi Andrea.
Mint már említettük, a gyenge humusztartalmú talajokat is jól tűrik a cirokfélék – ezért kevesebb műtrágya szükséges a termesztésükhöz, mint a kukorica s az egyéb gabonafélék esetében. Komoly kockázatot jelentő betegségük nincs a mérsékelt égövben, ezért növényvédő illetve rovarirtó szert is csak ritkán kell termesztésükkor alkalmazni. Olcsóbb a vetőmagjuk is, mint például a kukoricáé – így összességében akár féláron is meg lehet oldani a termesztésüket.
Mindinkább köztudatba kerülnek
Mennyire népszerűek a cirkok Magyarországon a gazdák körében? Amióta gyakoriak a forró és aszályos nyarak, egyre inkább bekerül a köztudatba, hogy van egy növénycsoport, ami ezeknek a szélsőséges viszonyoknak ellenáll – ezáltal egyre terjed termesztésük. Az elmúlt öt évben megkétszereződött a hazai ciroktermesztés; ha a szemes- és a silócirkot, valamint a szudánifüvet is belevesszük, a legutóbbi évben már 50-60 ezer hektárról beszélhetünk. Palágyi Andrea becslése szerint akár 100 ezer hektárig nyugodtan föl lehet fejleszteni a ciroktermesztést. Ugyanis hazánkban bőven vannak olyan homok- és szikes talajok, amelyek öntözése nem megoldható, így ezekre a területekre a cirkok alkalmasak leginkább a haszonnövények közül. Különösen említésre méltó a kft. által előállított, az említett körülményeket jól tűrő, GK Péter nevű silócirok hibrid, s a GK Harmat elnevezésű, szintén új szudánifű hibrid, amelyek a közelmúltban állami elismerésben részesültek.
FARKAS CSABA
